A Tibeti Autonóm Terület a kínai kulturális emlékek védelmének fontos régiója. A több ezer kulturális örökség, műemlék mellett itt található a világ tetejének gyöngyszeme, a Potala-palota, amely világörökségi helyszín. Tibet különleges kulturális jelentőségének megóvása érdekében a kulturális emlékek védelmével foglalkozó helyi hivatalok javító, megelőző és informatikai intézkedésekkel igyekeznek a lehető legjobb állapotban megőrizni a kulturális örökségeket, hogy a világ minden részéről érkező turisták is átélhessék ezt a nagyszerű múltat.

A Potala-palota 1994 decemberében került fel a világörökségi listára; a lhászai Jokhang-templom és a Norbulingka-templom ezt követően lett világörökségi helyszín. A Potala-palota hatékony védelme érdekében a 2008. július 14-től érvényes szabály szerint a turistáknak egy nappal korábban kell megvásárolniuk a belépőjegyet, és csak a kijelölt időpontban látogathatják a palotát.

A nyári idegenforgalmi szezonban a palota látogatóinak számát napi 5000 főben korlátozták, ami megnehezíti a jegyek elővételét. Chokten, a Potala-palota igazgatási osztályának helyettes vezetője elmondta, hogy a látogatási idő és a látogatók számának korlátozásával továbbra is látogatható a palota, és így ennek a tibeti jelképnek a védelme is megoldható.

Chokten elmondta, hogy érti a messziről érkező turisták igényeit, ezért a Potala-palota igazgatási osztálya is elgondolkodott a látogatási idő meghosszabbításán, de a tudományos vizsgálat és mérések eredménye alapján nincs erre lehetőség, hiszen a műemlék nem bírná el.

A Norbulingka-templom Lhásza nyugati vidékén fekszik, neve kincses kertet jelent. A tipikus tibeti kertet a 18. század 40-es éveiben kezdték el építeni.

Lhakpa Tsring, a Norbulingka-templom igazgatási osztályának vezetője elmondta, hogy a központi kormány folyamatosan szem előtt tartja a templom védelmét, fejlődését, igazgatását és használatát. Mint mondta, a Norbulingka-templomnál 10 millió jüanos beruházással hozták létre Tibet első, kulturális örökségeket ellenőrző központját. A központ ellenőrzi a műemlék épületeit, falfestményeit, környezetét, vízforrásait, a jegyértékesítést és a turistaforgalmat, és komplex adatokat tesz közzé.