0424miklos fuchunshan |
A zenekar a Zhejiangi Dal- és Táncszínház társulatának része. „Magyarország zenekarunk európai körútjának fontos állomása volt. Úgy tudjuk, hogy most először lépett fel a Művészetek Palotájában olyan kínai nagyzenekar, amely a nyugati szimfonikus zenekarok manapság szokásos elrendezését követi, és hagyományos kínai zenét ad elő hagyományos kínai hangszerekkel. A magyarországi fellépést kedvezően fogadta a közönség, és szinte minden jegy elkelt" – mesélte Dong Lanxing, a társulat igazgatója.
A Zhejiang Kínai Tradicionális Zenekar 1957-ben alakult, és a hagyományos kínai hangszerek közismert zenekarának számít Kínában. Az elmúlt ötven évben több kiváló zenész került ki innen és vált elismerté az országban. Például Zhao Songting a dizi, vagyis a bambuszfuvola mestere, Song Jinglian a xiao, a bambuszfuvola egy másik változatásnak kiválósága és Wang Hongnan a banhu, egyfajta vonós hangszer mestere. A Zhejiang Kínai Tradicionális Zenekar repertoárjában saját művek is szerepelnek.
„Zhejiang (Csöcsiang) tartomány nyolcmilliós fővárosában, Hangcsouban működik ez a hazájában is ritkaságnak számító, nagy presztízsű zenekar, amely a Sanghaj környéki régió népzenéjét, múltját ötvözi kortárs zenével, a jelennel" – olvasható a Művészetek Palotájának honlapján.
A társulat igazgatója a zenekar egyik saját szerzeményének előadását tartja a koncert fénypontjának.
„Nagyon izgalmas zenével leptük meg a magyar közönséget. A több ismert kínai hagyományos mű mellett egy saját kompozíciót, a Fucsun-hegyek közötti capricciót is előadtuk. Ez volt a koncert fő darabja, amelyet először tavaly mutattunk be. A művet a hagyományos kínai zene mestere, Liu Yuan komponálta. A darabot nemcsak Magyarországon fogadták kedvezően, hanem Svájcban, Hollandiában és Németországban is."
Az egyik legnagyszerűbb tusfestmény, a Fucsun-hegyek között (Fu Chun Shan Ju Tu) Huang Gongwang híres kínai festő alkotása a Yuan-dinasztia (1271 – 1368) időszakából. A páratlan alkotás három év alatt készült el. A tusfestmény több mint 6 méter hosszú, és a gyönyörű Fuchun-hegyet (Fucsun-hegy) ábrázolja. Ez a hagyományos kínai képzőművészet egyik csúcsa. Egy 2011-es kiállítást megelőzően a biztosítótársaság 1,5 milliárd jüanra (45 milliárd forint) értékelte a képet, ám szakértők szerint a piacon akár 50 milliárd jüant (150 milliárd forint) is adnának a képért.
A tusfestmény alapján készült darab Liu Yuan és Jiang Ying közös szerzeménye. A zenéből a Fuchun-hegy környéki Fuyang népzenéjének hangulata köszön vissza. Az ifjú tehetség, Jiang Ying elmondta, hogy a Zhejiang Kínai Tradicionális Zenekar támogatásával több ízben is ellátogatott a Fuchun-hegy környékre, ahol maga is megcsodálhatta a táj megkapó szépségét. Li Jiti, a Kínai Központi Zenekonzervatórium professzora a Fucsun-hegyek közötti capriccio (Dwelling in the Fuchun Mountains Capriccio) méltatásakor a darab mély kulturális hátterét emelte ki, mondván, a Fuchun-hegy pont Zhejiang tartományban fekszik, és szerinte a mű a helyi zene egyik jelképes darabajává válhat. Xi Qiang, a Kínai Nemzeti Zenekar (China National Orchestra) igazgatója a műről elmondta, hogy Zhejiang mindig is nagy hangsúlyt fektetett a hagyományos kínai hangszeres zene megőrzésére. Számos elismert zenész a tartomány szülöttje, és több közismert szerzemény is öregbíti Zhejiang hírnevét. Ez biztató jel a helyi zenei élet jövőjét illetően, tette hozzá. Zhang Jieyi a Kínai Központi Zenekonzervatóriumban szerzett doktori címet. Szerinte a Fucsun-hegyek közötti capriccio innovatív szerzeménynek számít a hagyományos kínai zenében. Ez a Zhejiang Kínai Tradicionális Zenekar jelentős hozzájárulása a hagyományos kínai hangszeres zene fejlődéséhez.
A zenekar 2013-ban ezzel a szerzeménnyel turnézott Kína-szerte, és idén az európai közönség is hallhatta ezt a különleges darabot.
A Zhejiang Kínai Tradicionális Zenekar több mint 90 fős delegációval utazott Európába, köztük több mint 80 zenésszel. A hagyományos kínai hangszerek többsége ismeretlen a nyugatiak számára.
„Ez az egyedi vonás itt, Európában talán még izgalmasabb, hiszen a hegedűk helyét az éneklő hangú erhu foglalja el, a csellók mellett a pengetős liuqin és a ruan szól, a fafúvókat a dizi nevű bambuszfuvola képviseli, mindemellett számos cimbalomszerű és pengetős hangszer, szájorgonák, valamint kiterjedt ütőhangszer-részleg gondoskodik az európai fül számára különleges kalandot jelentő hangzásról" – olvasható a Művészetek Palotájának honlapján.
Dong Lanxing, a társulat igazgatója szép emlékeket őriz a budapesti fellépésről.
„Minden előadott darab vastapsot kapott a magyar közönségtől, amit három ráadással háláltunk meg. Nagyon örültünk, hogy a magyar hallgatók méltányolták a hagyományos kínai hangszeres zenét. Az előadás után voltak, akik közös fotót, aláírást kértek a zenészeinktől, sőt a közönség egyik tagja több rajzott is készített az aznapi előadáson, és ezeket nekünk ajándékozta. Ez kedves gesztus volt."
A hagyományos kínai hangszeres zene nem túl közismert Európában. A hagyományos kínai zenét pentaton dallamok jellemzik. A hagyományos kínai hangszeres zenekar pedig általában négy részéből, a húrós-vonós, a fúvós, a pengetős és az ütőhangszerekből áll. A nyugati szimfonikus zenekarokhoz hasonlóan a húrós-vonós és pengetős hangszerek a nézőkhöz közelebb, a fúvós hangszerek középen, az ütőhangszerek pedig az utolsó sorban kapnak helyet. A fontosabb vonós hangszerek közé tartozik a gaohu, az erhu és a zhonghu, a fontosabb pengetős hangszerek a pipa, a ruan, a guzheng és a kínai cimbalom, vagyis a yangqin, a fontosabb fúvós hangszerek a suona, a dizi, a sheng, a fontosabb ütőhangszerek pedig a luo, a gu és a bo.
Napjainkban számos tényező hátráltatja a hagyományos kínai hangszeres zene fejlődését. Akárcsak más országban, Kínában is a populáris műfajok népszerűbbek. Sőt a nyugati klasszikus zenének is több rajongója van, mint a kínainak. Kínában az alapfokú oktatásban is a nyugati zene, zenetan dominál. A gyerekek választhatják a zongorát vagy a hegedűt, de nem a hagyományos erhut vagy a guzhengot. A kínai kormány évek óta támogatja a hagyományos kínai hangszeres zene fejlődését. Az utóbbi években a kínai gazdaság fellendülése a hagyományos kínai hangszeres zene reneszánszát hozta, és egyre többen ismerik fel, hogy mekkora értéket képvisel ez a rejtett kincs.
A hagyományos kínai hangszeres zene szinte kizárólag a tengerentúli kínaiak körében népszerű; a nyugatiak nem nagyon ismerik. A kínai kormány most arra törekszik, hogy elvigye a világba a hagyományos kínai hangszeres zenét. A társulat igazgatója is támogatja ezt a kezdeményezést.
„Véleményem szerint a kínai kultúra külföldi népszerűsítése érdekében elindított program lényege, hogy a kínai kulturális kincseket elvigyük külföldre. Régen már egy-két előadás elég lett volna egy ilyen projekt sikeréhez, ám ma már nem kizárólag a szórakoztatás a cél, hanem az, hogy világszerte elismerjék a kínai kulturális értékeket."
