• Magunkról• Oldaltérkép• Kapcsolat
HÍREK MÁS PERSPEKTÍVÁBÓL
Nagyvilág | Gazdaság | Biztonságpolitika | Kultúra és Társadalom
[Hangos Magazin] A múltat megőrizve élni a jövőt
2015-07-09 17:06:17
CRI

A hagyományos kínai falvak, a földműves történelem és kultúra hordozói, riasztó ütemben tűnnek el. A faluvédelmi feladatok nem hagynak vesztegetni való időt: a gyors urbanizáció a régi falvak helyén emel modern épületeket, a fiatalok pedig boldogan hagyják hátra falusi örökségüket a városi életért. Az elhagyatott házak lassan romba dőlnek, az ésszerűtlen kereskedelmi fejlesztések épp a hagyományokat irtják ki a hagyományos falvakból, miközben a tűzvészeknek is gyakran áldozatául esik egy-egy falu.

Statisztikák szerint az ezredfordulón még 3,7 millió falu volt Kínában. Ez a szám 2,6 millióra apadt 2010-re. Az elmúlt évtizedben körülbelül 900 ezer falu tűnt el, tehát átlagosan naponta háromszáz. „Engem nem lepnek meg ezek a számok, ennél sokkal rosszabb is lehetne." V mondta Li Huadong, a hagyományos kínai falvak megőrzéséért és fejlesztéséért felelős központ főtitkára.

Luo Deyin, a Tsinghua Egyetem építészprofesszora, egyben a hagyományos falvak régi kutatója úgy véli, hogy bár a hagyományos falvak súlyosan sérültek, mégis nagyszámú falu élt túl eddig.

He Wei, a Központi Szépművészeti Akadémia építészprofesszora osztja Luo nézeteit. Rámutatott, hogy rengeteg hagyományos falu maradt fenn az országban, különösen Dél-Kínában. Mint elmondta: „A szám olyan nagy, hogy a helyi lakosok és kormányzat nem csinál nagy ügyet egy-egy falu eltűnéséből. Mi több, a falvak védelme senkinek sem hoz azonnali nyereséget, így azt senki sem csinálja."

A veszélyeztetett falvak védelme érdekében a központi kormányzat 2012-ben egy speciális munkacsoportot állított fel, hogy felmérjék, mely falvaknak van szükségük védelemre.

Eddig 2555 falu került fel a Kínai Hagyományos Falvak Katalógusának három kategóriájába, és került így védelem alá. A Hagyományos Kínai Falvak Megörzéséért és Fejlesztéséért Központ, ahol Li dolgozik, a projekt motorja, amelyet hét minisztériumi szintű szerv támogat.

Li szerint egy nagyon aprólékos és kifinomult rendszert hoztak létre a falvak értékelésére, amelynek segítségével eldöntik, hogy egy-egy falut hagyományosként ismerjenek-e el.

„Hogy egyszerűen fogalmazzak, három szempont szerint értékeljük a falvakat. Először is az általános állapota és földrajzi helyzete szerint, másodsorban az épített öröksége, harmadsorban pedig a kulturális értékei szerint." „A falunak általánosságban jó állapotban kell lennie, képesnek kell lennie bemutatni a regionális történelmet és kultúrát, és az épített mellett szellemi örökséggel is kell bírjon." V mondta Li.

A központi kormány több mint tízmilliárd jüant (1,6 milliárd dollárt) különített el a katalógusba vett falvak védelmére 2014 és 2016 között.

„Központunk együttműködik a falvakkal, hogy a földcsuszamlásokhoz hasonló természeti katasztrófákat megelőzzük, javítsuk a helyi életkörülményeket, jobb egészségügyi ellátást és oktatást nyújtsunk, ezáltal tartva meg a népességet. Ha sikerül a falusiak otthonát kényelmesebbé és gazdagabbá tenni, akkor kevesebb ember fog elköltözni onnan." V mondta Li.

A kínai vidék nemcsak a népesség nagy részének ad otthont, hanem sok jó, mélyen gyökerező hitnek, filozófiának és életstílusnak is.

„Sok kínai ember azonban tévútra került a lázas városépítésben, és boldogan dobják el maguktól vidéki örökségüket." V mondta Jiang Haoshu, egy pekingi közalkalmazott és faluvédő önkéntes. „Mindez rengeteg szükségtelen romboláshoz és önutálathoz vezetett vidéken." V tette hozzá.

A falusiak gyakran rombolják le régi házukat, hogy helyére státusszimbólumként egy nagyobbat emeljenek. Sajnos az épülettervek elég egyhangúak.

„Emiatt a vidéki építészet egyre személytelenebb. Az ősi minták elvesznek, a hagyományos ácsoknak más munka után kell nézniük, és az új falusi házak a városiakra kezdenek hasonlítani." V magyarázta He professzor. „A végén a falu már nem falunak néz ki, de nem is város. Sehogy sem néz ki." V kesergett a professzor.

Az épületekhez képest a szellemi kulturális örökségek még inkább kiszolgáltatottak az urbanizációnak, mondta Hu Xiaoyu, a Sun Yat-sen Egyetem szakértője.

„A gazdasági haszon által hajtva, a helyi közösségek nagyon súlyos agyelszívással néznek szembe, és ennek elsősorban a népművészetek isszák meg a levét." V mondta.

„Ha a falusiak által örökölt tudást, képességet korábban alsóbb rangúnak ítélték, vagy jelenleg gazdaságilag nem versenyképes, az örökösök általában nem motiváltak abban, hogy tovább adják e tudást." V mondta. „Végül is, az emberek számára mégiscsak az a legfontosabb, hogy mindennap ételt tudnak-e tenni az asztalra." V tette hozzá.


Vélemény
Hírek top10
Műsorok top10
Egészségtippek
Heti kínai vicc
• Az úrfi
Ketten vitatkoznak: ki a boldogabb, a nagyúr avagy az úrfi? Egyikük azt mondja, hogy a nagyúr a boldogabb, hiszen minden földi jóval rendelkezik, mindenkinek parancsolhat. A másik viszont azt állítja, hogy az ifjú úr a boldogabb, hiszen gond nélkül él, mindent készen kap, nem úgy mint az apja...
More>>
Nyelvlecke
Bemelegítés
Párbeszédek
Nyelvi Lábjegyzet
Kulturális tippek
Gyakorlatok
Turizmus
Világörökség
Táj-kép
Utazzunk a múzeumokba
MűsorvezetőkKapcsolat
E-mail: hun@cri.com.cn Tel: 86-10-6889-2124 Fax: 86-10-6889-2089
Címünk:
Hungarian Service, CRI-32 China Radio International P.O.Box 4216, BEIJING P.R.China 100040
© China Radio International.CRI. All Rights Reserved.
16A Shijingshan Road, Beijing, China