• Magunkról• Oldaltérkép• Kapcsolat
HÍREK MÁS PERSPEKTÍVÁBÓL
Nagyvilág | Gazdaság | Biztonságpolitika | Kultúra és Társadalom
[Hangos Magazin] Nehezen mennek a kínai külföldi közvetlen befektetések II.
2015-09-29 09:36:37
CRI

A kínai vállalatok egyre inkább a külföldi befektetések felé fordulnak, ahogy a kínai gazdaság lassul. Ugyanakkor Kína jelenlegi külföldi befektetéseinek nagy része nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Szakértők szerint a külföldi tapasztalat hiánya és egyes országok politikai ellenállása jelenti a fő problémát. Múltheti műsorunk folytatását hallhatják.

A Sino Iron több mint nyolc éve vállalta el egy ausztráliai vasbánya létrehozását, irreálisan alacsony áron. A vállalat arra számított, hogy hasonlóan végezheti majd tevékenységét Ausztráliában, mint Kínában.

A Sino Iron tervét keresztülhúzta az ausztrál munkaügyi törvény, amely szigorú és részletes előírásokat tartalmaz a minimálbérről, a munkafeltételekről és a külföldi munkaerőről. Az ausztrál állam például előírja, hogy minden kínai munkásnak minimum hány pontot kell elérnie a hivatalos angol nyelvvizsgán, hogy munkába állhasson az országban. A szabályozás megakadályozta a Sino Iront abban, hogy képzetlen külföldi munkásokkal építesse fel a létesítményt.

Az ausztrál törvények alapján a CITIC-nek drága munkásszállót kellett építenie. Az 1750 szoba mindegyikének legalább tíz négyzetméteresnek és teljesen berendezettnek kellett lennie, mellé pedig konditermeket, úszómedencéket, pihenőszobákat és még klubhelyiségeket is létesíteniük kellett. A kínai munkásszállókkal összehasonlítva, ahol egy kis szobába több munkást is bezsúfolnak, szinte luxuskivitelű szálló épült Ausztráliában.

„Ausztráliában ezek a létesítmények standardnak számítanak. Tapasztalataink alapján a költségvetést 30 millió dollárra becsültük. A végső ár ennek több mint tízszerese volt." V mondta Zhang Jijing, a CITIC Pacific elnöke.

„Az ausztrál dollár erősödése csak az egyik oka volt a költségek elszállásának, a fő problémát az jelentette, hogy nem tudtuk, hogyan is kellene egy ausztráliai bányát létrehozni, és egyszerűen a kínai tapasztalataink alapján álltunk hozzá, alábecsülve a nehézségeket." V mondta Chang Zhenming, a CITIC Csoport elnöke a Renmin Ribaonak adott interjújában.

A Sino Iron másik, nyugat-ausztráliai projektjét is felfüggesztették a költségvetés túllépése miatt, ami szintén a nem megfelelő felmérés számlájára írható. A projekt több mint egymilliárd jüan veszteséget termelt.

„A kínai vállalatok nem rendelkeznek elég tapasztalattal a külföldi bányászat terén, különösen a fejlett országokban. Nem tudják, hogyan fektessenek be vagy hogyan menedzseljék a bányászati projekteket. A japánok példáját kellene követniük, akik inkább bevásárolják magukat egy-egy projektbe, ezzel csökkentve kockázataikat." V mondta az ausztrál BHP Billiton bányaipari vállalat egyik névtelenséget kérő volt igazgatója a Főnix Hetilapnak.

A kínai vállalatok nem rendelkeznek tiszta stratégiával, és ennek egyik legfőbb oka az, hogy ezek a vállalatok nem piaci környezetben jöttek létre. A kínai állami vállalatok többnyire kevés piaci tapasztalattal bírnak, a hazai politikai és üzleti környezet miatt, ami nekik kedvez. Ugyanakkor a magánvállalatok is hozzászoktak, hogy személyes kapcsolatok útján érjék el céljaikat. Azonban ahogy kiteszik lábukat az országból, már a valódi piacon kell versenyezniük.

„Az elmúlt 30 évben a globális befektetési környezet a részvényesi érdekek képviseletétől elmozdult a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a jogállamiság felé. Amikor a kínai vállalatok a világpiacra lépnek, követniük kell az ott kialakult szabályokat, nem tehetnek meg bármit a pénzükkel." V mondta Wang Zhile, a Kereskedelmi Minisztérium kutatója a Főnix Hetilapnak.

A célországokban tapasztalt politikai kockázatok és ellenkezés a másik fő akadályt jelenti a kínai vállalatok számára. A pekingi Kína és a Globalizáció Központ agytröszt 120 meghiúsult külföldi befektetést vizsgált meg, és arra jutott, hogy az esetek negyedében a politikai tényezők miatt bukott meg egy-egy befektetés.

Az Irán elleni szankciók például lezárták az országot a kínai vállalatok előtt, a kínai vállalatok líbiai projektjeit pedig az ottani polgárháború lehetetlenítette el.

A bányászati és technológiai projektek esetén a kínai vállalatok gyakran szembesülnek helyi ellenkezéssel. Kína vezető telekommunikációs megoldásokat szállító vállalatát, a Huaweit például kizárták az amerikai és ausztrál közbeszerzésekből, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.

Szakértők szerint sok ország kerül dilemma elé a kínai befektetések miatt.

Egyrészt ezek az országok szeretnék, hogy a kínai vállalatok befektetései megmentsék gazdaságukat a recessziótól, másrészt viszont vonakodnak attól, hogy kritikus fontosságú infrastrukturális projekteket nyissanak meg Kína előtt, például a kikötők vagy az energetika terén V véli Philippe Le Corre, a Brookings Institute Egyesült Államok és Európa Központjának kutatója.


Vélemény
Hírek top10
Műsorok top10
Egészségtippek
Heti kínai vicc
• Az úrfi
Ketten vitatkoznak: ki a boldogabb, a nagyúr avagy az úrfi? Egyikük azt mondja, hogy a nagyúr a boldogabb, hiszen minden földi jóval rendelkezik, mindenkinek parancsolhat. A másik viszont azt állítja, hogy az ifjú úr a boldogabb, hiszen gond nélkül él, mindent készen kap, nem úgy mint az apja...
More>>
Nyelvlecke
Bemelegítés
Párbeszédek
Nyelvi Lábjegyzet
Kulturális tippek
Gyakorlatok
Turizmus
Világörökség
Táj-kép
Utazzunk a múzeumokba
MűsorvezetőkKapcsolat
E-mail: hun@cri.com.cn Tel: 86-10-6889-2124 Fax: 86-10-6889-2089
Címünk:
Hungarian Service, CRI-32 China Radio International P.O.Box 4216, BEIJING P.R.China 100040
© China Radio International.CRI. All Rights Reserved.
16A Shijingshan Road, Beijing, China