A zsidó-keresztény kultúrkörben állítólag nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Kínában minden bizonnyal ez az egyik legérthetetlenebb nyugati gondolat, ami viszont a nyugatiak számára teljesen érthető kell legyen, ha belegondolnak, hogy még az iskolát is a szülők választják ki a kínai gyerekeknek. Egyébként is nonszensz, hogy ahol inkább ólommal dúsított krémet kennek a nők az arcukra, nehogy olyan barnák legyenek, mint a parasztok, ahol évszázadokig elkötötték a nők lábát, nehogy feltételezni lehessen róluk, hogy paraszti munkát akár csak képesek is végezni, ott azért fizessen valaki súlyos pénzeket, hogy utána olyan praktikus tanácsokat kapjon, mint amilyenekkel akár a parasztok is rendelkezhetnek. Az életnek tanulni abban az országban, ahol a chan, japán eredetű nevén zen buddhizmus született? Ó! Na, lenne persze akkor is csodálkozás, ha az egyik kínai harcművészeti iskolában azt mondaná egy diák, hogy ő nem az iskolának tanul. Hát akkor meg minek ment oda?

Úgyhogy a mondás kínaiul maximum úgy lenne helyes, hogy nem az iskolának, hanem a szülőknek tanulunk, és természetesen az előbbiek értelmében a Seneca-féle őseredeti, a nem az életnek, hanem az iskolának tanulunk, vagy valamilyen ezekhez hasonló összeállítás. Csak nem a mára „eredetivé" vált Non scholae sed vitae discimus.

Már abból is látható az előbbiek igaza, hogy a latin mondásnak, egyébként érthető okokból, nincsen egyetlen, bevett, ortodox kínai fordítása. Ezért aztán amikor egy kínai fordító beleütközik a latin szentenciába, nyugodtan szabadjára engedheti a fantáziáját.

Fordíthat így: 我們不是為學術而學術，卻是為人生而學術, wǒmen bùshì wèi xuéshù ér xuéshù quèshì wèi rénshēng ér xuéshù.

De fordíthat így is: 我們不是為學習而學習，而是為生活去學習的 wǒmen bùshì wèi xuéxí ér xuéxí érshì wèi shēnghuó qù xuéxíde.

Meg persze így is: 學習不是為學校，而是為我們的人生 xuéxí bùshì wèi xuéxiào, érshì wèi wǒmende rénshēng.

És így is: 意為我們不是為學習而學習，而是為生活而學習 yìwèi wǒmen bùshì wèi xuéxí ér xuéxí, érshì wèi shēnghuó ér xuéxí. Ha már egyszer Peter F. Drucker The Happened Future című könyvének kínai fordításában (已經發生的未來 yǐjīng fāshēngde wèilái) ez szerepel.

És persze hiba lenne kihagyni a Sorstalanság (無命運的人生 wúmìngyùnderénshēng) kínai fordításában olvasható megoldást: 吾輩求學不為學堂, 乃為生活也 wúbèi qiúxué bù wèi xuétáng, nǎi wèi shēnghuóyě. Már csak azért is, mert talán ez próbálja meg leginkább visszaadni a latin eredeti patináját a klasszikus kínai nyelv segítségével.

A többi megoldással ellentétben itt a 我們 wǒmen helyett az irodalmi 吾輩 wúbèi lett a mi személyes névmás. A 學習 xuéxí tanul ige helyett itt a komolyabb 求學 qiúxué áll, amelynek a tanul mellett tanulmányoz, tudás megszerzésére tör jelentése is van. A 學堂 xuétáng is régies kifejezés az iskolára. És végül a szentencia végére tett 也 yě partikula is a klasszikus kínai nyelvből ismerős, a közlést megerősítő szó.