Meghalt a magyar nyelv és irodalom (bzw: a magyar) egyik nagy úttörője. Továbbá cserkésze, hivatásos katonája és önkéntes rendőre (an sich önkéntesrend-őre), Esterházy Péter. Örökre lehunyta szemét, így sajnos már nem windowlvashatta a Harmonia caelestis most még csak készülő kínai fordítását. (Ellenkező esetben pedig minimum a kínai címnek nyilván utánakérdez és hótziher tetszett volna neki, hogy a 天堂的和諧 tiāntáng de héxié kínai címből a 和諧 héxié a harmonikus társadalom, 和諧社會 héxié shèhuì és a 被和諧 bèi héxié „harmonizál", vagyis elveszti közbeszéd jellegét fordulatokból is ismerős a kínai olvasóknak, olvasni akaróknak, respectively.)

Esterházy eltávozott közülünk, és ez adta az apropóját annak, hogy Yu Zemint (余澤民 Yú Zémín), az elhunyt író kínai fordítóját, munkáinak legjobb kínai ismerőjét arra kérjük, hogy válasszon ki egy olyan Esterházy-idézetet, amely valamiért kedves, emlékezetes, fontos (akár x-x-0, x-0-x, 0-x-x, x-0-0, 0-x-0, 0-0-x, horribile dictu és nota bene 0-0-0 felállásban is) számára. A Hrabal könyve, kínaiul 赫拉巴爾之書, Hèlābā'ěr zhī shū (Héra és Baál szerelemgyerekének a könyve, kérdezhetné EP) alábbi részletét és annak kínai fordítását javasolta Yu Zemin: „mindenre neki kell emlékeznie, mindenkire, övé az édesanyja emlékezete, övé, ha akarja, ha nem, az édesapjáé, övé a testvéreié, övé a szomszédoké, övé az önkéntes rendőré, minden…"

所有的一切，都要他來記憶，還有所有的人，他母親的記憶，成為他的，不管他願不願意，他父親的記憶，成為他的，他鄰居的記憶，成為他的，義務警察的記憶，也成為了他的，所有的一切……

A nagyregényről szóló 2001-es, Forrásban megjelent kritikájában Bombitz Attila is ezt a részt választotta két mottója egyikéül, és szerzőnk is kedvtelve gondolhatott korábbi írására, mert a Harmonia caelestis 570. oldalán ennyit (és így) idéz korábbi önmagától: „és hogy – ez különösen szép gondolat – mindenki emlékezete az enyém is, az övé is, a testvéreimé is, a szomszédoké, és enyém az önkéntes rendőré, minden…".

Mi hit hic et nunc a két idézet legnagyobb közös osztójából csak a magyar véget, az önkéntes rendőr (+) emlékezete fordulatot vizsgáljuk meg. A szintagma kínaiul így hangzik: 義務警察的記憶 yìwù jǐngchá de jìyì. Ebből a 義務 yìwù jelenti azt, hogy önkéntes, szabadon választott, de a szónak, legnagyobb örömünkre, van egy olyan jelentése is, hogy kötelesség, a tankötelezettség pl. 義務教育 yìwùjiàoyù. A 警察 jǐngchá a rendőr, a 記憶 jìyì pedig igeként azt jelenti, hogy emlékezik, de itt, mint a 的 de birtokos és birtok közti összekötő szócska is jelzi, mint főnév operál, és mint ilyen, az emlékezés, emlékezet szó fordítása.

Nos, a magyar irodalom és nyelv (mindközönségesen: magyar) 義務警察 yìwù jǐngchá-ja elment, de a 記憶 jìyì-je itt marad, alkalmasint alkalomadtán az kiált berdót, noch dazu halberdót.