• Magunkról• Oldaltérkép• Kapcsolat
HÍREK MÁS PERSPEKTÍVÁBÓL
Nagyvilág | Gazdaság | Biztonságpolitika | Kultúra és Társadalom
MATURA Tamás: A kínai-amerikai kereskedelmi háború Európa számára egy fajta jó tárgyalási pozíciót jelent
2018-08-24 15:07:40
CRI
Július öt és tizedike között Li Keqiang kínai miniszterelnök Bulgáriába látogatott el és jelen volt a Szófiában esedékes a Kína és a Kelet- és Közép-Európai országok 7. csúcstalálkozóján. Az esemény után meghívtuk Dr. MATURA Tamást, a Közép-európai Ázsia Kutató Központ alapítóját műsorunkban, és visszatekintettünk a mostani csúcstalálkozóra. Dr. MATURA a 16+1 együttműködésekről, a kínai-amerikai kereskedelmi háborúról, az Övezet és Út kezdeményezésről, illetve kínai-magyar befektetésekről mondta a véleményét.

MATURA Tamás a Corvinus Egyetem oktatója. Pályáját a Magyar Külügyi Intézetben kezdte, ahol Kelet- és Délkelet-Ázsiáért felelős tudományos munkatársként dolgozott, jelenleg a francia École Supérieure des Sciences Commerciales d'Angers oktatója, ahol Közép-Európa gazdasági és politikai viszonyairól, illetve Kelet-Ázsiáról tart kurzusokat. Fő kutatási területe az EU külpolitikája, az EUVKína kapcsolatok, különösen a közép-kelet-európai országok kapcsolatai Kínával, valamint Kína kül- és gazdaságpolitikája, illetve a kelet-ázsiai geopolitika.

Q: Múlt hétvégén tartották a Kína és a kelet- és közép-európai országok hetedik csúcstalálkozóját. A bulgáriai esemény véget ért. Milyen újdonságok születtek az előző csúcstalálkozóhoz képest? Hogyan értékeli a mostani csúcstalálkozó jelentőségét a kínai és a kelet- és közép-európai együttműködések előmozdítása tekintetében?

A: Tudjuk, hogy nem olyan régen került sor a budapesti csúcstalálkozóra 2017. novemberében, tehát most az eddigi gyakorlatok eltérően elég rövid idő, több mint fél év telt el a budapesti és a szófiai csúcstalálkozó között. Ennek megfelelően nem lehet arról beszélni, hogy hihetetlen új nagy várakozásokat tekintettünk volna a szófiai csúcstalálkozó elé. Ettől függetlenül születtek eredmények. Azt gondolom, hogy ezeket az eredeményeket érdemes két részre bontani. Egyfelől politikai szempontból, maguknak a csúcstalálkozóknak a célnyelv fontos a közép-európai vezetők számára, hiszen akár belpolitikájukban, akár az Európai Unióban követett politikájukban nagy jelentőségek vannak, hogy minden évben egyszer találkozhatnak a kínai kollégájukkal, és ezáltal mutathatják, hogy a kelet-közép-európai régió jelentősége növekedett. Legalább ilyen fontos...a gazdasági eredménye, pontosabban azoknak a reménye, hiszen újabb bejelentések és újabb ígéretek hangzottak el Szófiában, amelynek majd a végrehajtása, illetve a megvalósítása a jövő zenéje. Ilyen például az, hogy egy másfél milliárd eurós alapot hoztak létre a felek a kis és közép vállalkozások együttműködésének a javítására. Tudjuk, hogy ez a Kína és Közép-Európa közötti gazdasági együttműködés egyik programatikus területe. Egészen... azért, mert a közép-európai KKP nem rendelkeznek megfelelő eszközőkkel, ahol, hogy Kínával együttműködjenek. Reméljük, hogy az ilyen alap elősegítheti ezt az együttműködést jövőben. Aztán emellett számos olyan infrastrukturális beruházásról is született a megállapodás, szándékmegállapodás, amelyek régiónk számára, ilyen például a vasúti... köttetés jönne létre V a Duna folyó, a Fekete-tenger, és az Égei-tenger között, új autópályák épülnének a régióban, illetve Bulgária és Kína külön megállapodást kötött arról, hogy Belenében egy nukleáris erőmű épülne illetve felújítaná, tehát Kína ezen a téren is megveti a lábát a térségben. Emellett hat új hajót vásárol Bulgária tengeri hajózási vallalatai számára, és emellett az ország tízezer tonna dohányt exportálhat majd Kínába, ami megint csak Bulgáriának igencsak fontos. Emellett az egész régió elköletezte magát amellett, hogy több kínai turistát fogadjon, illetve persze, hogy több kelet-közép-európai turista induljon Kínába. Emellett Szófiában létre jön majd egy Kína Közép-Európa Központ a globális partnerség elősegítésére, meglátjuk, hogy ezt majd milyen tartalommal lehet megtölteni.

Q: Donald Trump amerikai elnök nemrégiben Kínával, az Európai Unióval és Kanadával szemben is új vámintézkedéseket léptetett életbe és számos termék esetében emelte meg a vámtarifákat. Li Keqiang kínai miniszterelnök a mostani „16+1" csúcstalálkozón elsőként fogalmazta meg, hogy együttes erővel kell fenntartani a multilaterális globális kereskedelmi rendet. Mind gondol, Kína és az Európai Unió, beleértve Magyarországot is, milyen intézkedéseket tehet a kereskedelem szabadságának megőrzése érdekében?

A: Li Keqiang kínai miniszterelnök Szófiából egyenesen Berlinbe utazott, hogy Angela Merkellel találkozzon, ahol ez a téma a legfontosabb volt a megbeszéltek közül, hiszen az Európai Unió a világ legnagyobb kereskedő gazdaságaként, és Kína a világ legnagyobb kereskedő nemzeteként egyaránt érdekelt abban, hogy a globális szabadkereskedelem és liberális nemzetközi gazdasági maradjon. Ennek megfelelően a két fél azt gondolom, hogy elkötelezett amellett, hogy Donald Trump szankciós intézkedéseivel szembehelyezkedjen. Persze ez Európa számára valamivel bonyolultabb, hiszen Európa és az Egyesült Államok között számos más politikai vagy biztonsági területen is szövetségesi rendszer áll fenn, tehát valamivel óvatosabban kell lavíroznia Washintong és Peking között Brüsszelnek. Ugyanakkor azt gondolom, hogy az Európa számára egy fajta jó tárgyalási pozíciót jelent, tudjuk, hogy az elmúlt másfél évben nőttek a gazdasági és kereskedelmi kérdések terén a feszülségek Peking és Brüsszel között is, amennyiben Peking szeretné Brüsszel támogatását elnyerni, azt gondolom, hogy a kínai félnek a gazdaságának több területét is meg kellene nyitni az európai cégek számára, hiszen ezzel is lehetne csökkenteni az Európai Unió és Kína közötti gazdasági egyenlőtlenségeket, tehát a piaci hozzáférés, mint egy régóta az európai részről emlegetett probléma V a piaci hozzáférés növelésével Kínában, valószínűleg az európaiak is hajlamosabbak lennének Kínával egy helyezkedni Donald Trumppal szemben. Magyarország ezen a téren és minden többi közép-kelet-európai ország az Európai Unión keresztül gyakorolja azt a lehetőségét, hogy a globális kereskedelembe becsatlakozzon, hiszen a kereskedelmi kérdések, azok az Európai Unió kizárólag a jogkörébe tartoznak. De mint a legtöbb közép-európai ország, Magyarország is egy nagyon nyitott gazdaság, a külkereskedelmünk eléri a GDP-ink kétszeresét minden évben, tehát számunkra is elemi érdek az, hogy mindenféle ennek hatása nélkül folyjon tovább a globális szabadkereskedelem, ennek megfelelően azt gondolom, hogy Magyarország is, amennyire tudja, támogatja a protekcionizmus elleni fellépést a világban.

Q: A mostani kínai-amerikai kereskedelmi vitában értintett területek közé tartoznak egyebek közt a mezőgazdasági termékek, mint a húskészítmények és a borok. Azonban Li Keqiang miniszterlenök a csúcstalálkozón megemlítette, hogy Kína hajlandó tovább bővíteni a KKE-országokból behozott kiváló minőségű mezőgazdasági- és ipari termékek mennyiségét, mint például a hús- és tejtermékek, a méz, illetve a bor. Az Ön véleménye szerint milyen hatással lehet a Kína és a KKE-országok közötti kereskedelem fejlődésére a kínai-amerikai kereskedelmi háború? Visszafoghatja vagy ellenkezőleg gyorsíthatja a bővülés ütemét?

A: A kínai-amerikai kereskedelmi háború a közép-európai ország kereskedelmére áttételes hatással lehet, tehát amennyiben az európai nagy országoknak a kereskedelmei, például elsősorban Németország külkereskedelme megsínyli ezt a kereskedelmi háborút, az közvetett hatással lehet Kelet-Közép-Európára, Magyarországra is. Ugyanakkor az előbb említett, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek fokozutú??? kereskedelme Kínával, egy jó lehetőséget jelent Közép-Európa számára. Az elmúlt években több akár nyugat-európai ország is fokozta élelmiszer és agráripari kivételét kínai irányába, hiszen az ott növekvő és egyre nagyobb vásárló kapacitással rendelkező középosztály fokozutú igénnyel fordul a jó minőségű európai elelmiszeripari termékek felé, ez Európa számára is nagy lehetőség. És ráadásul egy olyan lehetőség, ami közvetlenül közép-európai termelőket és közép-európai vállalkozásokat erősítene, hiszen még a teljes külkereskedelmünk döntő többségét Magyarországon illetve Közép-Európában megtelepedett multinacionális nagy vállalatok bonyolítják. Addig értelemszerűen az élelmiszeripari és agráripari export, az kifejezetten magyar termelőket és magyar többségi tulajdonú cégeket segítene gazdasági fejlődésünkben. Azt gondolom, hogy ez nagyon jó irány, még akkor is, hogyha teljes külkereskedelmünk volumenéhez képest ez egy sokkal szerényebb összeg.

Q: A 16 kelet- és közép-európai ország között egyaránt vannak Európai Uniós mint például Magyarország, Csehország, Bulgária, és Unión kívüli tagállamok is, mint Szerbia, Montenegró, vagy Bosznia-Hercegovina. Abban az esetben, ha félretesszük Kínát és csak a 16 KKE-országot nézzük, akkor a régiós országok között nagyobb lehet az esély, a lehetőség a „16+1" keretén belüli együttműködésre?

A: Ez nagyon érdekes kérdés. Azt láttuk az elmúlt hat hét évben, amióta létre jött a Kína-Közép-Európa együttműködése, hogy Kína várakozásaival szemben a közép-európai országok nem kezdtek egymással együttműködni, annak érdekében, hogy Kínával nagyobb projekteket, infrastruktúrai építési programokat indítsanak, hanem épp ellenkezőleg versengenek egymással a közép-európai országok azért, hogy Kínával jóbb üzleteket köthessenek és több kínai befektetést vonzzanak maguknak. Ezen felül azt látjuk, hogy a nagy politika szintjén, a nagy gazdasági szinteken, ott nem az együttműködésről lenne szó, hanem versengés a közép-európai ország között. Ugyanakkor azt is láttuk az elmúlt években, hogy a 16+1 együttműködésnek az egyik legfontosabb pillére, az a számtalan, különböző jellegű és szintű találkozó, esemény megszervezése, amely a 16+1 ország között jött létre. Gondolni kell arra, itt akár olyan dolgokra, mint például az önkormányzatok, tehát a helyünk kormányzatok együttműködése forúma, a fiatal politikusok forúma két évente kerül megrendezésre, a 16+1 egyetemi vezető illetve egyetemek találkozója, vagy éppenséggel olyan kulturális eseményekre, mint ami a Budapest Guideline-ban szerepelt az idős vagy szenior táncosok találkozójára a 16+1 keretén belül. Ez az igen nagy számú évente akár több tucat különböző szintű és jellegű találkozó, azt gondolom, hogy ez óhatatlanul és eredet ahhoz, hogy kapcsolatháló, kapcsolatrendszer jön létre a közép-európai országok között, akár az önkormányzatai, akár a táncosai, vagy éppen a zenekarai között, amely hosszabb távon segítheti a közép-európai országok együttműködését, az emberek közötti a people-to-people kapcsolatoknak az erősítését.

Q: Magyarország 2015-ben megerősítette résztvételét a kínai „Övezet és Út" kezdeményezésben, egyben pedig az első európai országként csatlakozott az együttműködéshez. Milyen szerepet játszik Magyarország az „Övezet és Út" kezdeményezésben? És milyen hatással van ez a kezdeményezés Magyarországra?

A: Egyenlőre Magyarország és Kína között egy erős kölcsönös szándék látszik arra, hogy az Övezet és Út kezdeményezésben Magyarország is szerepet játsszon. Ez azért is logikus, mert Magyarország hasonló képen például Lengyelországhoz, földön az elhelyezkedésnek köszönhetően nehezen megkerülhető, amikor arról beszélünk, hogy Keletet, Kelet-Ázsiát vagy Euro-Ázsiát össze kell kötni Nyugat-Európával. Ennek értelemszerűen a ...remélhetőleg megvalósuló fizikai megjelenése, a Belgrád-Budapest vasútvonal lenne, amelyet már a Belgrádnál, hanem Szerbián, Macedónián keresztül egészen a görögországi Pireusz kikötőjéig érne el, amely kínai üzemeltetésben van, és ezáltal egy igen fontos kereskedelmi folyosót hozhat már létre, itt a Balkánon keresztül Magyarország és persze ezáltal Közép- és Nyugat-Európa irányába. Ez azt gondolom, hogy a magyar a Selyemút részvételének valoszínűleg legfontosabb eleme. Reméljük, hogy a következő években valamilyen formában, amely jó Magyarországnak is, és Kínának is megvalósulhat.

Q: A „Hungary: Along the New Silk Road across Central Europe" című tanulmányában említette, annak ellenére, hogy a magyar-kínai együttműködések nagy része a Kína és KKE „16+1" keretén belül valósulnak meg, Magyarországon legalább két olyan nagy projekt van, amelyek az „Övezet és Út" programhoz tartoznak. Összefoglalná kérem, hogy milyen projektek ezek? Milyen hatással vannak ezek Magyarországra, és ha picit távolabb tekintünk, akkor Kelet-Közép-Európára?

A: Első érdemes azt hangsúlyozni, hogy az elmúlt években világos törekvés volt a kínai kormány részéről arra, hogy az Övezet és Út, illteve a 16+1 együttműködésen belüli programokat összehangolja, akár össze is olvassza. Hiszen itt már korábban mondtam, hogy a közép-európai országok földrajzilag is úgy helyezkednek el, hogy mindenképpen intergrás képezzék az Övezet és Út programban. Magyarországon az előbb említett Belgrád-Budapest vasútvonal talán az, amire azt mondhatjuk, hogy a legnagyobb és legjelentősebb majd a megvalósuló program eleme az Övezet és Út programnak, amely persze éppen a 16+1-nek is az egyik legnagyobb befeketetési program jelenne Magyarország részéről. A másik, amit mindenképpen érdemes kiemelni, hogy szintén a 16+1-ből kiemelkedve Magyarországon található a kínai és közép- európai orszgáok közötti turisztikai együttműködésnek a központja, amelyet megint csak szerepet kaphat az Övezet és Út programban, és annak is van egy erős people-to-people, tehát emberek közötti kapcsolathálót építendő szándéka, és ezenbelül a turizmus jelentős szerepet kap. Reméljük, hogy Magyarország ezen a téren is tud majd felmutatni valami olyat, amely mind a kínai, mind a magyar, illetve a közép-európai félnek válhat.

Q: A "Chinese Investment in Hungary: Few Results but Great Expectations" című tanulmányában azt írja, hogy az Orbán-kormány magasabb szintre emelte a politikai kapcsolatait Kínával, és a 2010-ben meghirdetett "Keleti nyitás" politikája mentén elkötelezte magát amellett, hogy jobb kereskedelmi és befektetési kapcsolatokat építsen ki Kínával szemben. Azonban az elmúlt években elmaradt a hatalmas befektetési hullám, és nagy számban új nagy befektetők sem érkeztek az országba Kínából. Ennek ellenére a magyar kormány továbbra is fontos partnerként tekint Kínára, és a politikai megfontolások valószínűleg jelentősebb szerepet játszanak, mint a gazdasági érdekek. Mit ért, mire gondol az "új nagy befektető" kifejezés alatt? Mi lehet az oka annak, hogy az elmúlt években nem valósultak meg jelentősebb befektetések Kína és Magyarország között?

A: Mindenképpen érdemes kiemelni, hogy nemcsak Magyarországra, hanem a legtöbb közép-európai országba az elmúlt hat hét évben, tehát a 16+1 együttműködés megétetés óta nem igazán érkezett kínai jelentős tőke. Ez arról némi....kivétel Csehország, azonban az is egy egészen különleges helyzet, amire most nincs idő külön kitérni. Ennek az elmaradt nagy befektetési hullámnak valoszínűleg a fő oka az, hogy ha megnézzük, hogy Kína Európában hol feketet be, akkor azt látjuk, hogy a fő célpontok a nagy nyugat-európai gazdaságok, különösen Nagy-Britania, Németország, Franciaország, és Olaszország. Ezen belül is azt látjuk, hogy a kínai befektetési célpontok elsősorban nagy vállalatok felvásárlását jelentik, illetve összeolvadásokat jelentene, sok sok milliárd eurós tételben, olyan üzletekről beszélhetünk, ahol Kína nagy részt piacokhoz, és elsősorban tőkéhez és technológiához jut. Ezek a feltételek Közép-Európában nem állnak fenn, a közép-európai piacok sokkal kisebbek, mint a nagy nyugat-európai országoké, illetve nem nagyon vannak olyan vállalataink eladó sorban, amely a kínaiaknak méretükből fakadóan vagy tőkéjükből, technológiájukból fakadóan igazán izgalmasak lehetnének. Valoszínűleg ez a fő oka annak, hogy nem érkezett egyenlőre Kínából jelentős tőke Kelet-Közép-Európába az elmúlt hat hét évben, akár a 16+1, akár a magyar keleti nyitás meghirdetése óta. A politikai szempontokat azért említettem, mert ahogy már korábban utaltam, a kelet-közép-európai kormányfőknek, államfőknek fontos az, hogy mindenévben találkozhassanak a kínai miniszterelnökkel, hiszen ez mind a belpolitikájukban, mind pedig az Európai Unióval szemben vagy Európai Unió kapcsán folytatott külpolitikájukban fontos „fegyver", talán mondjuk így.

Q: Mit gondol, milyen lépéseket tehet meg a két ország a nagyobb befektetési együttműködési projektek elősegítése érdekében?

A: Azt gondolom, hogy türelmesnek kell lennünk. Könnyen előfordulhat az, hogy öt év múlva a kínai gazdasági fejlődésnek köszönhetően elérjük azt a pontot, amikor bizonyos gazdasági ....már meg ....Európába, Közép-Európába telepíteni egyes előállítási fázisokat, tehát akár gyárt, akár munkahelyeket, hiszen Közép-Kelet-Európa főcélja az, hogy tőkélet technológia és új munkahelyeket kijelent a régióban. Talán Kína majd eljut ebbe a fázisba következő években, például Kelet-Közép-Európában belül Magyarország számára jó lehetőség lenne, ha a kínai autóipar, amely rohamosan fejlődik, a következő években, évtizedben gyártó kapacitásokat hozna létre térségünkben.

Q: A Közép-európai Ázsia Kutató Központ alapítójaként mit gondol arról, mit tehet ez a szervezet annak érdekében, hogy erősebb legyen a két ország közti kommunikáció, hogy csökkenteni tudják a kulturális és gondolkodásbeli különbségeket és nagyobb legyen az egyetértés Kína és Magyarország között?

A: Kelet-közép-európai országokban mi Magyarországon is több olyan civil kezdeményezés van, mint például az általunk alapított Kelet-Közép-Európai Ázsia Kutató Központ. Ezeknek a kezdeményezéseknek a célja az, hogy közelebb hozzák egymáshoz az ázsiai, így a kínai kultúra és a magyar kultúra, és a közép-európai kultúra köreiben nevelkedett embereket. Ez egy nagyon izgalmas és szép feladat, hiszen számos tekintetben hasonlít egymásra Kína és Kelet-Közép-Európa, de persze több esetben eltérnek egymástól a szokásaik és hagyományaik. Saját részünkről mi elsősorban arra törekszünk, hogy számtalan rendezvényt rendezzünk itt Magyarországon, Budapesten, illetve előadásokat tartsunk, ahol elmondjuk, hogy mi a helyzet éppen Kínában, akár a kínai gazdaság, akár a kínai politika területén, illetve szerencsénk van gyakran meghívott kínai és más ázsiai előadókat fogadni, akik szintén előadásaiban prezentációiban bemutatják azt, hogy Kínában és Ázsiában mi a jelenlegi helyzet, mik a fejlemények, milyen jövő kép várható, milyen magunk szerény eszközeivel ilyen téren tudunk hozzájárulni ahhoz, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz ez a két régió, és persze kiegészíti azt, hogy mind kutatók, illetve mind sokszor publicisták, elég sokat írunk, beszélünk arról, hogy Kínában és Ázsiában hogyan alakulnak a folyamatok.

Q: Egyes kutatók azt állítják, hogy az utóbbi időben a Kína és a Magyarország közötti szoros kapcsolatok lehetővé tették Kína számára, hogy Magyarország uniós tagságát kihasználva megpróbáljon befolyásolni egyes uniós döntéseket. Mit gondol erről?

A: Azt gondolom, hogy minden pletykában is van még igazság, de Nyugat-Európában elég erősen felnagyították és kiszíneszették az ezzel kapcsolatos vádakat. Magyarország és Kína között valóban kiválóak a politikai kapcsolatok, Magyarország az elmúlt két három évben jó pár olyan politikai gesztust Kína irányába, amelyet az Európai Unió, ezen belül Brüsszel, Párizs, vagy éppenséggel Berlin, nem nézett jó szemmel, aminek nem örültek. Ugyanakkor mindenképpen ki kell hangsúlyoznom azt, hogy ezek a gesztusok ugyanakkor kifejezetten politikai jellegűek, nem érinti az európai gazdaságot, nem érinti közvetlenül akár a német, akár a francia érdekeket. Magyarország nagyon jól megtalálta azt a keskeny választóvonalat, ahol úgy mond „kedveskedhet Kínának", de igazán jelentős érdeksérelmet nem okoz az Európai Uniónak vagy az Európai Unió nagyobb tagállamainak. Ráadásul még egy nagyon fontos dolgot emelnék ki, Kínának valóban nem érdeke az, hogy egy kelet-közép-európai állam úgy tűnjön föl, mintha megosztani kívánna az Európai Uniót, hiszen Kínának kifejezetten érdeke és manapság a Donald Trumppal szembeni együttműködés miatt különösen érdeke egy euró erős és egységes Európai Unió megléte, amelynek belső bomlasztása bármelyik kelet-közép-európai ország részéről Peking számára sem kívánatos.

Vélemény
Hírek top10
Műsorok top10
Egészségtippek
Heti kínai vicc
• Az úrfi
Ketten vitatkoznak: ki a boldogabb, a nagyúr avagy az úrfi? Egyikük azt mondja, hogy a nagyúr a boldogabb, hiszen minden földi jóval rendelkezik, mindenkinek parancsolhat. A másik viszont azt állítja, hogy az ifjú úr a boldogabb, hiszen gond nélkül él, mindent készen kap, nem úgy mint az apja...
More>>
Nyelvlecke
Bemelegítés
Párbeszédek
Nyelvi Lábjegyzet
Kulturális tippek
Gyakorlatok
Turizmus
Világörökség
Táj-kép
Utazzunk a múzeumokba
MűsorvezetőkKapcsolat
E-mail: hun@cri.com.cn Tel: 86-10-6889-2124 Fax: 86-10-6889-2089
Címünk:
Hungarian Service, CRI-32 China Radio International P.O.Box 4216, BEIJING P.R.China 100040
© China Radio International.CRI. All Rights Reserved.
16A Shijingshan Road, Beijing, China