Egy különleges hely a kínai–mianmari határ mentén
2020-01-18 13:24:09
CRI
A mai témánk egy érdekes falu és zóna a Kína és Mianmar határán, ahol a lakosok egyszerű, de a kívülállók számára az újdonság erejével ható életet élnek.

Földrajzilag talán ez Kína egyik legkülönlegesebb falva. Egy egyszerű hintázás során véletlenül is „átléphetjük" a kínai határt.

Itt mindenhol délkelet-ázsiai épületek találhatók, talán nem ilyen a sokak által elképzelt, tipikus kínai tájkép. Történelmi okok miatt a Kína és Mianmar közötti határ a falun keresztül húzódik, ezért a dai nemzeti csoportnak ez a falva is két részre oszlik: a kínai rész Yincsing, Mianmarban pedig Manhero a neve. A határ két oldalán fekszik Kínában Ruili város, Mianmarban Shan állam, s mind a két területen a dai az egyik hivatalos nyelv. Yincsing dai nyelven annyit tesz, hogy „ahol finoman étkezhetnek".

Ebben a faluban egy kút vagy egy híd is lehet „nemzetközi", de a helyiek számára mindez egyáltalán nem szokatlan. A két ország népe együtt él itt, öltözködésben, nyelvben, vagy éppen közlekedési eszközökben nehezen fedezhet fel különbséget köztük a kívülálló. Az azonos kulturális és nemzetiségi identitás miatt a nemzetközi házasság nem ritka e kis faluban. Akik két ország állampolgáraiként kötnek házasságot, több nyelven is beszélnek. A China Media Group riporterei egy itteni házaspár házában vendégeskedtek a kínai részen. A feleség mianmari, hét éve házasodott össze egy kínai férfivel. Kár, hogy amikor megmondta a mianmari nevét, a riporterek nem értették és nem jegyezték fel.

„Mianmari vagyok, a férjem viszont kínai. A mindennapi életben nincs semmi különbség közöttünk. 10 naponként elmegyek a mianmari hazámba, majd hamarosan visszatérek, ugyanis nagyon közel van."

Az asszonyhoz hasonlóan vajon hányan vannak a kis faluban, akik Mianmarból jöttek Kínába családot alapítani? Hszü Hua, az Egyesült Vitakoordinációs Ügynökség kínai közvetítője a következőkről számolt be:

„Kína gazdasági feltételei fokozatosan javulnak, ezzel párhuzamosan rengeteg mianmari nő lett kínai férfi felesége. Ez a jelenség a nagyszülők nemzedékénél is gyakori volt. Példaként mondhatom, hogy Yincsing faluban összesen ezer család van regisztrálva, közülük mintegy 700-ban van vegyes házasság."

Yincsing falu Kínában Csiehsziang község része. A község összesen 12 mianmari faluval határos. Mivel egyre szorosabbá válnak a határ két oldala közti kereskedelmi kapcsolatok és rokonlátogatások, óhatatlanul nő a viták száma is, megszaporodnak az instabil tényezők. Emiatt a kínai község kezdeményezésére kitaláltak egy intézményt, létrehozták az Egyesült Vitakoordinációs Ügynökséget, amelynek kínai és mianmari falusi jegyzők, vagy a falubizottsági vezetők lettek a fő tagjai.

Nemrég Yincsing faluban egy gazdasági vita zajlott. A mianmari érintettek tartozást követeltek vissza kínai kereskedelmi partnerüktől. A heves vita nyomán majdnem konfliktus tört ki. A helyi igazságügyi intézetnél jelentkeztek a kínai falusiak, és végül lecsillapították a kedélyeket. Föltárták a történteket, és kiderült, hogy egy Yan nevű kínai többször vett mianmari partnerétől friss kukoricát viszonteladásra, ám később a fuvarozással gondok voltak, ezért nem szállították ki a mezőgazdasági terméket, a kukorica megrohadt, és nem állapodtak meg, hogy ki vállalja a károkért felelősséget. A helyi rendőrök magukhoz hívták a mianmari faluvezetőket, és a közvetítés feladatát átadták a koordinációs ügynökségnek. Minden bizonyítékot összegyűjtöttek, majd hosszas rábeszélés eredményeképpen megállapodásra jutottak a vitában érintett falusiak.

„Itt nálunk a vitaközvetítés főleg házassággal, gazdasági szerződéssel, munkaviszonnyal és közlekedési balesetekkel kapcsolatos feladatokat jelent. Azzal, hogy a törvények szerinti tevékenység szellemét egyre jobban elfogadják, az általunk kezelt viták száma évről évre csökken. Például a tavalyi évben csupán hét vitán dolgoztunk. Amit az ügynökségünk révén kezeltünk, az általában ideálisan meg is oldódott. Az érintett felek rendszerint elégedettek a munkánkkal, egyetlen példa sem volt arra, hogy a helytelen eljárásunk miatt további vitára került volna sor."

Nem túlzás tehát, hogy az egész falura jellemző a nemzetközi házasság, de vajon az Egyesült Vitakoordinációs Ügynökség milyen szerepet játszik a házassági viták megoldásában? Mikor válni akarnak a helyiek, bizony különleges megoldást alkalmaznak a helyzet rendezésére. Erről Hszü Hua asszony az alábbiakat mondta.

„A közvetítés során mindenekelőtt arra törekszünk, hogy a gyerek érdekében ne váljon el a házaspár. A családi harmónia érdekében a változatlan életforma további fenntartására ösztönzünk. Ha ez nem sikerülne, akkor a válási körüli ügyeket, például a vagyonmegosztást, a gyerekelhelyezést koordináljuk. Mindaddig a kibékülésükért küzdünk, amíg nem érnek el megállapodást. Utána mehetnek a polgári szervekhez a hivatalos elválás bejegyzésére."

Igen, mint a közvetítő asszony is elmondta, magától értetődik, hogy az itteni gyerekek is a két országéi, de hogyan tanulnak?

Yincsing falu egyetlen elemi iskolájában rendezett kötélhúzó verseny hangjait hallják. Az iskolát 1960-ban építették, most közel 150 diákjuk van, közel fele mianmari gyerek. Az „oktatásnak nincs államhatára, a szeretet eltekint a közeliségtől" – ez az iskola szlogenje.

Mivel trópusi zónában fekszik a terület, a mianmariak számára megszokott, hogy mindennap papucsban járnak ügyet intézni vagy dolgozni. A gyerekek futóedzést tartanak az iskolában, tisztán hallatszik a papucsok csattogása még futás közben is.

Érthető, hogy egyre több mianmari falusi íratja be a gyerekét a kínai oldalon fekvő iskolába. Az iskola közelében levő határőrállomás több kényelemben és kiváltságban részesíti a kínai iskolába járó mianmari gyerekeket, például ingyenesen és soron kívül intézhetik a határátlépési engedélyt a mianmari tanulók.

„Hsziang Molájnak hívnak, 10 éves vagyok, három és fél éve tanulok itt. Az otthonom Manheróban van. Kerékpárral járok iskolába, csak 5-6 perces az út. Itt angol, kínai, mianmari és dai, összesen 4 féle nyelvet tanulok. Pajtásaim gyakran gyalog jönnek ide tanulni, de én ezt nem szeretném, inkább kerékpárral járok."

A tanórai csengővel átérezhetjük a sűrű iskolai programot. De itt a Mianmar melletti helyen hasonlóan sok a dolga azoknak is, akik az úgynevezett határ menti kereskedelemmel foglalkoznak.

Reggel 8 órakor a tervezett időben nyitották meg a Yincsing falutól csak tíz kilométerre fekvő Csiegao határkereskedelmi területen levő három határátkelőt. A kínaiak és a mianmariak gyalog vagy járművekkel kelnek át a határon, és kezdik meg egynapos külföldi életüket.

2018-ban 17 millió 630 ezer utas és 4 millió 150 ezer autó lépett be Kínába a Csiegao határátkelőn. Az elektronikus berendezések révén a vámkezelés egyre könnyebbé válik.

Csiegao a legnagyobb szárazföldi határátkelő a Kína és Mianmar közötti kereskedelem számára, ráadásul az első olyan különleges határkereskedelmi terület is, amelyen belül személyforgalom is zajlik, ugyanakkor vámszabad terület. Ezen a majdnem 2 négyzetkilométeres területen nincs vámtarifa és áfa, a határátkelő fontos kereskedelmi állomás lett nemcsak Kína és Mianmar között, hanem Kína és a délkelet-ázsiai országok között is.

A terület legforgalmasabb utcája 1,5 kilométer hosszú, fele Kínában fekszik. Rengeteg mianmari és más délkelet-ázsiai iparművészeti tárgy, ékszer és egyéb különlegességek találhatók itt.

Alacsonyak a raktározási, a logisztikai és a munkaerőköltségek, és az e-kereskedők is felfedezték maguknak a helyet. Az utóbbi időben egyre több logisztikai és e-kereskedelmi cég jelenik meg itt. Csiegao a lehetőséget kihasználva határon átnyúló e-kereskedelmi ipari parkot hozott is létre, és Kína elektronikus módon is megerősíti kapcsolatait Mianmarral, valamint az egyéb délkelet-ázsiai országokkal.

Mianmar a világ legnagyobb smaragd jáde tartalékaival rendelkezik, ezért Csiegao természetesen az ilyen jádekövek legnagyobb kínai piaca lett. Az elmúlt évtizedekben kínai jádegyűjtők tömegei jöttek ide. A jáde növekvő értekével együtt Csiegao jelentősége is emelkedett a határkereskedelemben.

Az üzletemberek számára Csiegao üzleti lehetőségekkel teli hely. A turisták pedig nemcsak a különleges „országkapunál" tehetnek látogatást, hanem több ország élelmiszereit is megkóstolhatják, és így belföldön élvezhetik a külföldi ízeket!

„Idén Xi Jinping kínai államelnök első külföldi útja ez, 19 évvel ezelőtt járt utoljára kínai államelnök mianmari látogatáson. A diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulója alkalmából a látogatás nagy jelentőséggel bír a kínai–mianmari testvéri kapcsolatok továbbfejlesztése szempontjából" – nyilatkozta Luo Csaohuj kínai külügyi szóvivő pekingi sajtótájékoztatóján.

Xi Jinping ugyan csak most érkezett Mianmarba, de a határ menti faluban és a hozzá közeli Csiegao területen már réges-régen maguk módjában élnek együtt a kínaiak és a mianmariak.






Kapcsolat

E-mail: hun@cri.com.cn
Tel: 86-10-6889-2124
Fax: 86-10-6889-2089

Címünk:

Hungarian Service, CRI-32 China Radio International P.O.Box 4216, BEIJING P.R.China 100040
© China Radio International.CRI. All Rights Reserved.
16A Shijingshan Road, Beijing, China