Magunkról
Oldaltérkép
Kapcsolat
in Web hungarian.cri.cn
Utazás a huashani sziklarajzokhoz
2013-04-16 10:36:14 CRI

A következőkben a Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület egyik leghíresebb idegenforgalmi látványosságához látogatunk el. Titokzatos sziklarajzokról, sziklába vésett és umbra, azaz vöröses barna színűre festett képekről van szó. A titokzatos a legkevesebb, amit elmondhatunk a sziklarajzokról, hiszen azon kívül, hogy ott vannak és bárki megtekintheti őket, szinte semmi bizonyosat nem tudunk mondani róluk. De hát ezért találták fel tulajdonképpen az idegenforgalmat is, ez a turizmusnak a kvintesszenciája: megnézni a saját szemünkkel, és eldönteni, hogy mi az, amit látunk. Természetesen az nem baj, ha sok-sok információval felvértezve indulunk el valamely hely felfedezésére, de abban sem találhatni semmi kivetnivalót, ha valaki l'art pour l'art utazik. A huashani sziklarajzok esetében, mint az majd ki fog derülni, még a legnagyobb könyvmoly, a legnagyobb szakértő sem tehet mást, mint hogy gyönyörködik a látványban, amiről valójában pontosan nem is tudja, hogy micsoda. Olyan nagy baj ez? Nemigen.

De lássuk ezek után, hogy mit tudunk és mi az, amiről fogalmunk sincs a huashani sziklarajzokkal kapcsolatban.

Hát például az okokról, vagyis hogy miért születtek a sziklavésetek, semmit sem tudunk, az archeológusok is csak találgatnak. Elképzelhető, hogy valamilyen katonai sikert örökítettek meg az alkotók. De lehet, hogy csak egy jó aratást, illetve az is, hogy a jövőbeni jó termés érdekében készültek a sziklarajzok. A két magyarázat kissé távol esik egymástól, de ez érthető, hiszen előbb azt kellene eldönteni, hogy egyáltalán mit csinálnak a rajzokon szereplő igencsak stilizált figurák. Úgy tűnik, hogy harci kiképzést és vadászatot is láthatunk a képeken, ezért a kétféle magyarázat.

Egyáltalán, hogyan készültek a képek? Erről sem tudunk semmit, de itt legalább kizárásos alapon találgathatunk. A szikla igencsak meredek, vagyis egészen biztosan nem a sziklán állva dolgoztak a hajdani művészek. Van, aki szerint bambuszállványzatot építettek, mások szerint a hajdanán még magasabb vízszintű folyón csónakban álltak a képek alkotói. Mindkét elmélet jól hangzik, de egyik sem állja ki a tudományosság próbáját. A Ming-folyó legmagasabb vízállása sem érte el a ma legalacsonyabban található rajzokat. Bambuszállványzattal ugyan nem elképzelhetetlen elérni ezt a magasságot, de a legmagasabban levő sziklarajzokhoz már nemigen lehet bambuszból állványzatot építeni. Marad tehát az alpinisták technikája, vagyis hogy felülről, kötélen eresztették volna le a képek alkotóit, de ennek sincsen ma már semmilyen régészeti bizonyítéka.

Az időpontról, azaz a huashani sziklarajzok koráról ennél valamivel több információnk van. Már azzal is szerencsések vagyunk, hogy adott számunkra egy terminus ad quem, a Tavaszok és Őszök időszaka, mivel ebből az időszakból már vannak feljegyzések a mai nevezetes turistalátványosságról, ezért egészen biztos, hogy a Huashan hegyen található sziklarajzok több mint 2500 éves múltra tekintenek vissza.

Jószerivel tehát ez lenne az egyetlen biztos pontunk, csakhogy vannak olyanok is, akik szerint inkább a Tavaszok és Őszök, valamint a Nyugati Han-dinasztia (i. e. 206 – i. sz. 24) időszaka környékén kell keresni a legkorábbi időpontot, amikor már léteztek a huashani sziklarajzok a maguk rikító színeivel és élénk képeivel. Márpedig ez utóbbi magyarázat szerint 500 évet levonhatunk a sziklarajzok korából, bár persze 2000 év még így is marad.

A különböző leírások a kvantitatív adatokban sem igen egyöntetűek. Hány darab sziklarajzról van például szó? A válasz valahol 1900 és 2000 között fog szóródni. Első pillantásra ez érthetetlennek tűnik, hiszen ha milliós, milliárdos nagyságrendről van szó, akkor érthető a hozzávetőleges szám. De ezres nagyságrendnél ez már kevésbé tolerálható.

Legalábbis a meleg szobában, fotelből elmélkedve. De azok a turisták, akik saját szemükkel, a Ming-folyón ringatózó csónakokból vették szemügyre a sziklarajzokat, nos ők már tudják, hogy szinte lehetetlen feladat a pontos szám megállapítása. Hiszen a szikla nehezen megközelíthető, és habár az megfigyelhető, hogy a hajdani művészek vagy ha úgy tetszik mesterek úgy választották ki a vésésre a helyet, hogy a lehető legjobban védve legyenek az időjárás viszontagságaitól, az idő vasfoga ennek ellenére természetesen a sziklafestményeket sem kímélte, és bizony évezredek távolából már azt is nehéz néha megállapítani, hogy amit látunk, az emberi kéz vagy pedig a természet műve. Ez az izé itt egy stilizált kígyó, vagy pedig csak repedés a sziklafalon.

Ráadásul eddig kicsit félreérthetően csak huashani sziklarajzokról beszéltünk, holott a környéken nem ez az egyetlen sziklarajzos terület, még csak nem is a legkorábban felfedezett. Az első, apró emberi figurát ábrázoló sziklarajzot valamikor régen egy paraszt fedezte fel véletlenül a Zuo-folyó partján magasodó meredek sziklákon. A kissé legendás történet szerint a paraszt annyira megijedt a látványtól, hogy elmenekült a helyszínről.

Azóta azonban már tudósok vették számba a területet, úgyhogy legalább azt tudhatjuk, hogy több mint 70 helyen találtak sziklarajzokat a környéken: Ningming megyében 5, Longzhou megyében 21, Daxin megyében 1, Congzuo városban 28, Fusui megyében pedig 18 helyen. Ezért tehát turistaként egyszerre nehéz is és könnyű is eljutnunk a híres sziklarajzokhoz. Arról persze lemondhatunk, hogy mindet szabad szemmel megnézzük, hiszen az eddigi ismereteink szerint a két sziklarajz közötti leghosszabb távolság több mint 200 kilométer, és 60-nál is több hegyen találtak már sziklarajzokat. A huashani sziklarajzok elnevezés az említett területen található valamennyi sziklarajzot illeti, mivel a formák, a stílus és a vonalak alapján a szakértők közös eredetűnek tartják a sziklarajzokat, amelyek közül a legtöbb, a legnagyobbak és legpompásabbak Ningming megyében vannak, vagyis a turisták számára Ninming megye felkeresése ajánlható.

A huashani sziklarajzok tehát mészkőbe vésett képek a Long- és a Ming-folyók mentén, a helyi zhuang nemzetiség a sziklarajzokat úgy nevezi, hogy „színes sziklák". A régészek úgy gondolják, hogy a rajzokat a zhuangok hajdani ősei, a luoyuék készítették. A luoyue nép a Keleti Han-dinasztia (i. sz. 25-220) idején lakott a területen.

És hogy akkor a turisták leginkább hol láthatnak a híres huashani sziklarajzokból? Ningming megyétől 25 kilométerre délnyugatra található egy nagy szikla, amelyen ma 172 méter hosszan és 50 méter magasan, összesen 8000 négyzetméteres területen találhatók sziklafestmények. Több mint 1900 képet véstek a sziklába, embereket, állatokat, fém hangszereket, csónakokat és utakat. Természetesen nem úgy kell elképzelni a dolgot, mintha egy hatalmas tekercsképről lenne szó, azaz a 8000 négyzetméteren nem egyetlen kompozíció található. A szakértők szerint 60 egymástól különálló sziklarajzról van szó. Ezek közül a legnagyobb 44 méter magas és 170 méter hosszú. A rajzokon döntő többségében emberek láthatók, minthogy 1770 emberi figurát számoltak össze a huashani sziklán. A legnagyobb emberi figura egyébként 3 méter magas, de ez kivétel, az átlag ennél jóval kisebb, körülbelül 1 méteres a figurák többsége. Minthogy azonban a sziklába nem ugyanúgy lehet rajzot vésni, mint mondjuk papírra ecsettel festeni, ezért túlságosan kicsi sem lehet egy rajz. A legkisebb emberi figura éppen ezért 30 centiméteres, egy A4-es papírra már rá sem férne.

Az emberi figurák között vannak olyanok, amelyek harcosokra hasonlítanak, mások talán vezetők, tábornokok, mivel a kezükben kard van, és lovon ülnek. Vannak ugyanakkor táncoló alakok is, mások pedig éppenséggel futnak, sőt van olyan figura is, amelyik úgy néz ki, mint a vízben úszó béka.

Ami a nem emberi alakokat illeti. A már említett lovon kívül kutyák képét is a sziklába vésték, továbbá a szakértők szerint ugyanitt bronzdobok, kések, harangok, csónakok és utak rajzai is láthatók.

A legnyugodtabban a folyó másik, nyugati oldaláról lehet gyönyörködni a sziklarajzokban, mivel ott nagy nyílt térség található.

Ha huashani sziklarajzokat akarunk nézni, akkor először is Nanningba kell eljutnunk, ami nem jelent problémát, hiszen az autonóm terület székhelyéről van szó. Nanningból Ningmingbe eljuthatunk vonaton és autóbusszal is. A reggeli vonat a 160 kilométeres távolságot 3 óra alatt teszi meg. Ningmingből pedig majd délután 4 órakor indul vissza, azaz aki nagyon siet, akár még egy nap alatt is megjárhatja az utat, mivel a vasútállomástól mindössze 200 méterre található a Tuolongqiao-móló, ahonnan hajók indulnak a huashani sziklarajzokhoz. A sziklarajzok védelme érdekében egyébként gyalog nem is szabad megközelíteni a helyet.

Utazási irodával 35 jüan a hajójegy ára, magáncsónakkal pedig 80 jüan. Ez utóbbit választva valóban megoldható, hogy Nanningból indulva egy nap alatt megnézzük a nevezetes kulturális és történelmi emléket.

Kapcsolódó anyagok
Vélemény
Hallgassa online
Web hungarian.cri.cn
China ABC
Szavazás
Heti kínai vicc
China Radio International.CRI. All Rights Reserved.
16A Shijingshan Road, Beijing, China