Kína fehér könyvet ad ki az energiafejlődésről
A kínai Államtanács december 21-én fehér könyvet adott ki az ország energiafejlesztéséről. A 24 ezer karakterből álló fehér könyv részletesen bemutatja Kína történelmi léptékű eredményeit, amelyet az energiafelhasználás területén ért el, foglalkozik Kína aktív globális energiaügyi szerepével, a klímaváltozás elleni küzdelemben elért eredményeivel valamint az emberiség jövőjéért tett lépéseivel.
Az „Energia Kína új korszakában” címet viselő kiadvány szerint a Kínai Kommunista Párt 2012-es népi gyűlése óta az ország energiatermelése illetve energiafelhasználása nagymértékben megváltozott. Létrehozták a több lábon álló energiatermelő rendszert, amelynek egyaránt része a szén, az olaj, a gáz, a villamosság és a megújuló energia. 2019 végéig Kína megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelési kapacitása elérte a 790 millió kilowattot. Ez a világ összes teljesítményének kb. 30%-át teszi ki. Kialakították a szélenergia és napelemes berendezések gyártásának ellátási láncát, ami a világ legfejlettebb és leghatékonyabb rendszerei közé tartozik. 2019-ben a kínai napelemeket a világ több mint 200 országába exportálták.
Zhang Jianhua
„Kína az első helyen áll a világban a víz-, szél- és napenergia felhasználásával történő áramtermelésben, létrehoztuk a víz-, atom-, szél- és napenergia-termelő berendezések gyártási láncát, ami segíti az ország tiszta energiaforrásainak felhasználását. A zöld fejlődés fontos szerepet játszik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében – 2019-ben a kínai szén-dioxid-kibocsátás volumene több mint 48%-kal kevesebb 2005-höz képest” - tájékoztatott Zhang Jianhua, a Nemzeti Energiaügyi Hivatal vezetője a fehér könyvet bemutató sajtótájékoztatón.
A központi kiadványban a nemzetközi energia-együttműködések helyzete is szerepel. Zhang szerint Kína az energiatermelés terén is egyre inkább tárt kapukkal várja a nemzetközi befektetőket, már vannak is olyan nagyobb projektek, amelyek együttműködésben valósultak meg, fokozatosan javul a kétoldalú és többoldalú energia-együttműködési mechanizmus, illetve az energiapolitika és technológia területén is egyre szorosabb kapcsolatok alakulnak ki.
„Például 2019-ben Kína eltörölte a külföldi befektetőket korlátozó rendelkezéseket a kőolaj- és földgáz feltárása terén. Kína a kölcsönös elismerés elvét betartva tovább fejleszti az átfogó nemzetközi energiaügyi együttműködéseket, a Zöld selyemút gazdasági öv építését, aktívan részt vesz a globális energiaügyi feladatokban, valamint a többi országgal együttműködve keresi a megoldást a klímaváltozás problémájára. Kína közös erőfeszítéseket szorgalmaz a nemzetközi közösséggel a minél jelentősebb zöldenergia-felhasználás és a szén-dioxid kibocsátás visszaszorítása érdekében. Szorgalmazza továbbá a többoldalú együttműködések erősítését az energiaipari kereskedelemben és befektetésekben, valamint a fejlődő régiók jobb hozzáférését az energiaforrásokhoz, a globális energiatermelés fenntartható fejlesztését, továbbá a globális energiabiztonság védelmének fejlesztését” – mondta Zhang. Hozzátette, hogy a szabadkereskedelem és a befektetések megkönnyítése érdekében Kína a jogállamiságot tiszteletben tartó, piaci alapú nemzetközi üzleti környezetet épített ki.
A fehér könyvben néhány sikeres együttműködésre is említettek példát a megújuló energiaforrások területén, köztük a kaposvári 100 MW teljesítményű napelemparkot. A China National Machinery Imp. & Exp. Corporation (CMC) által épített kaposvári napelempark Magyarország legnagyobb naperőműve, a beruházás teljes értéke százmillió euró. A CMC a projektet részben saját forrásból, részben a Bank of China segítségével finanszírozza. Meng Fanye, a CMC magyarországi igazgatója szerint a beruházáshoz szükséges alaptőkét a piacról szerzik be, nem Magyarország biztosítja a hitelkeretet, ahogyan nem volt villamosenergia-vásárlási garanciája sem.
A kaposvári naperőmű Magyarország fontos megújuló-energia projektje, amelynek teljes körű kivitelezője (mind a befektetés, mind az építés, mind az üzemeltetés oldaláról) a China National Machinery Imp. & Exp. Corporation. Az új naperőmű évente 130 millió kilowatt villamos energiát képes termelni, ezzel 45 ezer tonnányi szénfelhasználást kiváltva. Továbbá segítségével 120 ezer tonnával csökkenhet a szén-dioxid-kibocsátás, ami nagymértékben elősegíti Kaposvár „zöld város” koncepcióját és Magyarország energiastruktúrájának átalakítását.
Jelenleg a projekt stabilan halad, az erőmű várhatóan 2021 februárjában kapcsolódik az elektromos hálózathoz. Szita Károly, Kaposvár polgármestere „a két ország közötti együttműködés paradigmájaként” méltatta a projektet.
A fehér könyvből kiderül továbbá, hogy Kína bevezette “az emberiség közös sorsa” elnevezésű koncepcióját, amelyben a klímaváltozás, a környezeti kockázatok és kihívások illetve az egyre szűkülő energiaforrások globális kérdéseire ad válaszokat. Kína arra törekszik, hogy miközben egyre inkább visszaszorítja a szén-dioxid kibocsátását, addig a globális energiapolitikában is aktív szerepet játsszon. Szigorúbb intézkedések bevezetésével érné el azt, hogy még 2030 előtt csökkenteni tudja a széndioxid-kibocsátását, illetve azt, hogy 2060 előtt elérje a szén-dioxid-semlegességet. Zhang Jianhua, a Nemzeti Energiaügyi Hivatal vezetője a sajtótájékoztatón beszélt az előbbi menetrendről, amellyel Kína környezetvédelmi céljai melletti elkötelezettségét igyekezett érzékeltetni.
A zöld fejlődés érdekében az ország jelentős lépéseket tett a fosszilis energiaforrások, vagyis a szén, a kőolaj és a földgáz egyre tisztább és hatékonyabb felhasználása felé, egyúttal előtérbe helyezve a megújuló energiaforrások felhasználását, az atomenergia biztonságos és rendezett fejlesztését, valamint a nem fosszilis energia arányának emelését az ország energiaellátási szerkezetében.
Az előzetes számítások szerint 2019-ben a tiszta energia (földgáz, vízenergia, atomerőmű, szélenergia) fogyasztása a teljes energiafogyasztás 23,4%-át tette ki, ami közel 9 százalékos emelkedést jelent 2012-höz képest. A nem fosszilis energia pedig 15,3%-ot tett ki a teljes energiafogyasztásban, ami 5,6 százalékkal több, mint 2012-ben. „Ezzel Kína elérte azt a célt, hogy 2020-ig a nem fosszilis energia arányát az összes energiafogyasztás 15%-ára emelje” – áll a fehér könyvben.
Egyre több elektromos busz közlekedik a kisebb-nagyobb kínai városokban
A hatékony és magas minőségű energiafelhasználás érdekében a tiszta és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra való átállás az egyik legfontosabb feladata a következő ötéves fejlesztési tervnek.
„Továbbra is keresünk innovatív fejlesztési módot, felgyorsítjuk a tiszta energia hasznosítását, hogy a nem fosszilis energia és a földgáz legyen az energiafogyasztás növekedésének a legfőbb alapja. A nem fosszilis energia fogyasztási arányának 2030-ig el kell érnie a 25%-ot, ami egy elég nehezen elérhető cél. Ki fogjuk építeni az okos energia rendszerét és fel fogjuk gyorsítani az egész ipari lánc digitalizálását és korszerűsítését” – mondta Zhang.
„Az új korszakban Kína energiastratégiája erőteljes támogatást nyújt a szilárd és tartós gazdasági és társadalmi fejlődéshez, és jelentősen hozzájárul a világ energiabiztonságának biztosításához, a globális éghajlatváltozás kezeléséhez és a gazdasági növekedés fellendítéséhez” – áll a fehér könyvben.
A fehér könyv hét fejezetből áll, melyek a következők: magas színvonalú energia fejlesztése az új korszakban, történelmi eredmények az energiafejlesztésben, az energiafogyasztás reformjának átfogó törekvése, egy tiszta és változatos energiaellátási rendszer kiépítése, az innováció szerepének kihasználása a fejlődés elsődleges hajtóerejeként, az energiarendszer mélyebb reformja minden területen, valamint a nemzetközi energiaügyi együttműködés megerősítése.