A külföldi vállalatok, közöttük Tesla is több üzleti lehetőséget tárnak fel Kínában

Az újév első napján a Tesla China bejelentette, hogy a Kínában gyártott két modell, a Model Y Long Range és a Model Y Performance ára 340 ezer, illetve 370 ezer jüan lesz, amely az importált változathoz képest mintegy 150-160 ezer jüannal, vagyis közel 30 százalékkal olcsóbb. Valójában nem most jelentette be először árcsökkentést a cég. Korábban a Tesla fő modelljeiben is többször csökkentették az árakat a kínai piacon. Ezzel kapcsolatban Szon Hszinhai, az úgynevezett újenergiás járművek adásvételével foglalkozó kereskedő elmondta, a kínai, hazai újenergiás járműipar gyors fejlődése tovább csökkentheti a Tesla vásárlási küszöbét.

"A kínai újenergiás autógyártók, mint a NIO, a Xiaopeng (Hsziao Pen) Motors vagy a BYD egyre több olyan modellt dobnak piacra, melyek sem a minőség, sem a dizájn, sem az autókban alkalmazott mesterséges intelligencia szempontjából nem nyújtanak kevesebbet, mint a Tesla típusai. Sőt az ember-számítógép interakció területén már sok kínai modell felülmúlja a Teslát. Ebben a helyzetben a Tesla kénytelen csökkenteni a népszerű modellek árain is, hogy megtarthassa piaci előnyét."

Szon Hszinhai véleménye szerint a Tesla azért növeli nagy erővel jelenlétét Kínában, mert az nagy, ázsiai országban az újenergiás járműpiaca rohamosan fejlődik. A Tesla korábban úgy döntött, hogy a következő gigafactory-t, vagyis szupergyárat Sanghajban építi meg. A gyár építése 2019 elején kezdődött, ugyan annak az évnek a végén hivatalosan is elindulhatott a Kínában gyártott Model 3 típusok árusítása. Az építkezéstől a tömeggyártásig kevesebb, mint 12 hónap telt el, vagyis kétszer olyan gyorsan készült el, mint az azonos méretű autógyárak építés Sanghajban. A szupergyár mintegy 30 százalékkal kevesebb ideig épült Sanghaj leggyorsabb ütemű építkezésénél is. A Tesla vonatkozó tervei szerint 2022-re egymillió elektromos autót fognak értékesíteni világszerte, ennek 40 százalékát a kínai piacon. Ugyanakkor időközben ismert multinacionális autógyártók sora vetheti meg a lábát Kína újenergiás járműpiacán.

"A BMW, a Mercedes-Benz, az Audi és más hagyományos csúcskategóriás márkák egymás után kezdik piacra dobni a tisztán elektromos meghajtású modelljeiket, 2022-re körülbelül 10 különféle ilyen típus értékesítése indul el Kínában. A Mercedes-Benz szintén úgy döntött, hogy elkezdi Kínában az újenergiás járműgyártás kapacitás kiépítését.” Szon Hszinhai, újenergiás jármű-kereskedőt hallották.

Jelenleg a kínai, újenergiás járművek piaca gyorsan növekszik. Ez a folyamat a kezdetben a kedvező környezetet biztosító politikának volt köszönhető, mára azonban tisztán piaci tényezők, mint a változó fogyasztói szokások váltak a fő mozgatórugóvá. Újenergiás autók tulajdonosai szerint a vezetési élmény nagyon jó, nem sokban különbözik a benzines autóknál megszokottaktól. Nem kell viszont törődni a benzin árával, miközben egyre több lakónegyedben és irodaparkolóban vannak töltőoszlopok. "Az újenergia meghajtású járművek vezetése nagyon egyenletes, stabil a lassulásuk is. Az újenergiájú jármű költséghatékonyabb, hiszen az áramdíj sokkal olcsóbb, egy 100 kilométeres táv megtétele mindösszesen 5 jüanba került, vagyis olcsóbb, mint metróval dolgozni menni","az elektromos autóipar az utóbbi két évben rengeteget fejlődött, korábban ezeknek a típusoknak a hatótávolsága csak 160-200 kilométer volt, mára ez meghaladja az 500 kilométert is.”

Az "Újenergiás járműipar fejlesztési terv, 2021-2035" stratégia azt tűzi ki célul, hogy 2035-ig a Kínában értékesített autók 25 százaléka újenergiával meghajtott legyen és valamennyi tömegközlekedési eszközt elektromos meghajtásúra cseréljenek le.

A Tesla mellett számos más külföldi vállalat meglátta az üzleti lehetőséget Kínában. Külföldi autóipari vállalatok helyi képviselői kijelentették, mivel Kínában egyre több lehetőség van a fejlesztésre, és piacai kezdenek megnyílni a világ előtt, egyre több a lehetőség a külföldi cégek számára.

"2020-ban bővítettük befektetéseinket Kínában, és tervezzük egy kutatás-fejlesztési központ létrehozását is" – fogalmazott Han Zhujun (Han Csu Gyün), a KNORR-BREMSE német vágány- és fékrendszereket gyártó Kft. kínai tevékenységgel foglalkozó részlegének vezérigazgatója. Mivel Kína a járvány elleni küzdelemben jelentős eredményeket ért el, felgyorsult a gazdaság fellendülése, ösztönözve a globális gazdasági fejlődést és növelve a külföldi vállalkozások Kína iránt táplált bizalmát. Novemberben megtartották a harmadik kínai nemzetközi importexpót, melyen a KNORR-BREMSE kiállította a vasúti járművekhez tervezett, olyan digitális termékeit mint a fékrendszerek új generációját, vagy a portisztításra, és vírusirtásra egyaránt alkalmas légkondicionáló rendszerét. Han Zhujun (Han Csu Gyün) vezérigazgató ezzel kapcsolatban elmondta, Kína közlekedési infrastruktúrájának kiépítése jelentős lépést tett előre. A nagysebességű vasutak és a városi vasúti közlekedés futásteljesítménye a legmagasabb a világban, ami a Knorr-Bremse számára hatalmas fejlesztési lehetőséget jelent. A "Tizennegyedik ötéves terv" időszakában, vagyis az elkövetkező öt évben Kína tovább halad előre a közlekedési infrastruktúra építésében is. Ebben a folyamatban a Knorr-Bremse is részt vesz, a technológia és a gyártás terén szerzett piaci előnyét kihasználva elmélyítheti az együttműködést a helyi üzleti partnerekkel, hozzájárulhat a kínai vasúti közlekedés fenntartható fejlődéséhez.

Sheng Wenhao, a The Land új-zélandi tejipari vállalat ázsiai és csendes-óceáni tevékenységgel foglalkozó vezérigazgatója elmondta, hogy azzal, hogy Kína egyre jobban nyit a világ irányába, a cég friss tejbeszállítása az országban heti 3000 palackról, 80 ezer palackra nőtt. 2020 júliusában a cég élő videoközvetítésen mutatta be, ahogyan 3 perc alatt 28 konténernyi friss tejet ad el.

Ozawa Hideki, a Canon (China) Co., Ltd. igazgatótanácsának elnöke úgy véli: ha Kína maradéktalanul végrehajtja a külföldi befektetések helyzetét javító törtvényt, ha sikerül továbbfejlesztenie a kutatásfejlesztést, és ha folytatja a nyitást a világ felé, a külföldi cégek igazságosabb, átláthatóbb, és kényelmesebb körülmények között bővíthetik beruházásaikat Kínában. Ozawa Hideki azt is elmondta, hogy a kínai gazdaság fejlődése, az ipar átalakítása és korszerűsítése, több új lehetőséget biztosított a Canon számára.

Zhang Yufeng, a világ első 500 cége között szereplő Honeywell China csúcstechnológiára szakosodott cég elnöke elmondta, a Kínában működő külföldi vállalatok megérezték a kínai gazdaság ellenállóképességét és Peking azon elhatározását, hogy továbbra is nyit a külvilág felé. A harmadik importexpó ezért a terveknek megfelelően megrendezésre kerülhetett, bizonyítva, hogy Kína kész megosztani a piaci lehetőségeket a világgal, elősegíteni a világgazdasági fellendülést. 2020 májusában a Honeywell a közép-kínai Vuhanban telephelyet és innovációs központot hozott létre. Zhang Yufeng ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Kína a Honeywell legnagyobb piaca az Egyesült Államokon kívül, ezért cégük optimista Kína gazdasági növekedési kilátásaival kapcsolatban. Hozzátette, reméli, hogy hozzájárulhatnak a kínai gazdaságának minőségi fejlődéséhez, miközben maguk is profitálnak az ország fejlődéséből.

Yin Zheng, a Schneider Electric globális ügyvezető alelnöke elmondta, hogy az elmúlt négy évben a Schneider Electric a kínai kutatás-fejlesztésbe minden évben több mint 15 százalékkal nagyobb összeget fordítottak. A Schneider Electric 2020-ban, Kínában végzett beruházása már az innovációra és az ökoszisztémára fókuszált. Yin Zheng elmondta, hogy ezek a beruházások tovább erősítik a Schneider Electric pozícióját a kínai ipari és ellátási láncban, a helyi K + F képességek erősítését célozzák.