Tíz éve indultak az első teherszállító vonatok Kína és Európa között

Idén már 10 éve, hogy Kína és Európa között rendszeres teherszállító vonatok közlekednek. 2011 márciusában indult az első kínai-európai vonat az észak-kínai Chongqingból (Csungking) a német Duisburgba. Az elmúlt tíz esztendőben ezek a szerelvények a kínai-európai együttműködésben elért eredmények tanúi lettek.

A kínai-európai vonatok

A kínai-európai vonatok működtetésének 10. évfordulója alkalmából Wu Ken (Vu Ken), a Kínai Népköztársaság németországi nagykövete a minap kifejtette, a tények azt bizonyítják, hogy az Övezet és Út kezdeményezés erős vitalitással rendelkezik. A világjárvány ellenére a különböző országok bizalma nem rendült meg a kezdeményezésben, sőt a kínai-európai vonatok alkották az ázsiai és az európai kontinenst összekötő „új selyemutat”, amely az Övezet és Út stratégiájának fontos eleme, tette hozzá a nagykövet.

A kínai-európai vonatok Németországot, Belgiumot, Ausztriát, Nagy-Britanniát, Hollandiát is érintve összesen több mint 20 európai országot kötnek össze Kelet-Ázsiával. Ez lett a világ leghosszabb vonalú, legtöbb országot érintő és a legnagyobb teherszállító vasútvonala. Duisburg például a kínai-európai vasútvonalak legnagyobb közlekedési csomópontja, hetente körülbelül 80 vonat közlekedik Duisburg és 20 kínai város között.

Erich Staake, a duisburgi kikötő irányítási központjának vezetője azt mondta, hogy a járvány hatása ellenére 2020-ban a Duisburg és Kína közötti vasúti teherszállítás forgalma jelentősen megugrott, 70%-os növekedést könyvelhetett el.

Erich Staake

„2011-től máig a Kína és Európa közötti vasúti szállítás fejlődési tendenciája jónak mondható. Nagyon örülünk annak, hogy Duisburg vezető szerepet játszott ebben a kapcsolatban. Mára városunk a kínai-európai vonatok végállomása és fontos export bázis lett. Az idők során egyre jobb körülmények megteremtésére törekedtünk és nagyszámú befektetéssel fejlesztettük az állomás létesítményeit. Fontos megemlíteni, hogy Kínával hivatalosan is magasabb szintre emeltük kapcsolatunkat, stratégiai partnerségre léptünk” - fogalmazott Erich Staake.

A kínai-európai vonatok működtetésének köszönhetően a vasútvonal mentén lévő városok közötti együttműködés is megerősödött. A jelenleg Duisburgban működő kínai vállalatok száma eléri a 120-at. Észak-Rajna-Vestfália tartományban, ahol Duisburg is fekszik, található a legtöbb kínai vállalat más német országrészekhez viszonyítva.

Az első Magyarország felé közlekedő kínai-európai vonatok 2017 áprilisában indultak Xi’anból. A nem túl korai kezdet ellenére ez a vonal is szépen fejlődött. 2020-ban már 46 szerelvény közlekedett Magyarország irányába, ami 360%-kal volt több az előző évhez képest. A járványhelyzetben a világgazdaság visszaesése ellenére a vasúti szállítással sikerült elősegíteni a kínai-magyar gazdasági együttműködés további fejlődését. 2020-ban a kétoldalú kereskedelmi forgalom 14,4%-kal bővült, Kína Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere lett.

A közelmúltban Magyarországot elérte a koronavírus-járvány új hulláma. A Magyarország felé közlekedő vonatok többnyire járványmegelőzési anyagokat szállítottak, beleértve Magyarország első KN95-maszk gyártósorának berendezéseit és gyártási alapanyagokat is. Elmondható, hogy a kínai-európai vonatok stabil működtetése biztonságot teremtett Magyarország járvány-elleni küzdelméhez.

Szabó Zoltán, az egyik magyar szállítmányozási és raktárlogisztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalat, a Ghibli Kft.

ügyvezetője elmondta, hogy a járvány következtében a tengeren szállított árucikkek sok esetben a kikötőkben rekedtek, a légi teherszállítás kapacitása is jelentősen csökkent. Ebben a helyzetben a vasúti szállításnak kiemelten fontos szerep jutott. Szabó Zoltán hozzátette, hogy a jövőben a kínai-európai vonatok szerepe tovább nő, az új vonalak működtetése és a vonatok számának növelése iránti igény kielégítése egyre sürgetőbb.

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára úgy nyilatkozott, hogy a járványhelyzetben Kína cselekedeteivel bebizonyította, hogy megbízható barát. A vasúton szállított lélegeztetőgépek, védőberendezések és maszkok jelentős mértékben emelték Magyarország képességét a vdekezésre.

Jelentések szerint a dél-kínai Jiangxi (Csianghszi) tartományban fekvő Ganzhou (Kancsou) városból Budapest felé közlekedő vonatok száma 2021-2023 között várhatóan eléri az ezret.

A budapesti teherpályaudvar vezetője megerősítette, hogy az utóbbi években a kínai-európai vonatok száma gyorsan emelkedett. A teherszállítás kapacitásának növelése érdekében a maguk részéről növelték a hatékonyságot és a teherkezelő képességet. A vasúti szállítással egyrészt sikerült időt nyerni, másrészt sokkal olcsóbb mint a légi szállítás. A szakember úgy vélte, hogy a kínai-európai vonatokkal átalakult a Kína és Európa közötti szállítás struktúrája.

A kínai Kereskedelmi Minisztérium által közzétett statisztikai adatok szerint 2020-ban a kínai-európai vonatok száma elérte a 12400-at, első ízben haladta meg a tízezret. Ezzel egyidejűleg a kínai-kelet-közép európai kereskedelmi forgalom elérte a 103,45 milliárd dollárt, ami 8,4%-os növekedést jelentett. Többek közt a vasúti szállítások révén jut el nagy mennyiségben a kínai fogyasztókhoz a magyar Tokaji, a bolgár lekvárt, a szerb bor és egyre több európai árucikk.

Zhao Lijian (Csao Li-csien) kínai külügyi szóvivő ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a globális járványhelyzetben a kínai-európai vonatok rendszeres működtetésével „Kína befolyása” is érvényesült a globális járványmegelőzésben és a gazdaság fellendítésében.

„Az Övezet és Út kezdeményezés fontos jelképeként a Kínát Európával összekötő vonatok különleges előnnyel rendelkeznek magas hatékonyságuk és széles hálózatuk révén, amelynek vonalai az ázsiai és az európai kontinenst összekötő fontos csatornák lettek. Bízunk benne, hogy ezek a szerelvények a jövőben is sikerrel közlekednek és még több jó minőségű árucikket juttatnak célba a vasút mentén lévő országokban élőknek.”