A vidéki revitalizáció stratégia széppé és gazdaggá teszi Dananpo falut

A vidéki revitalizáció fontos stratégia Kínnak újabb ötéves tervének időszakában. A vidéki területek gazdagabbá, civilizáltabbá és szebbé tételét mindenütt gyakorolják. A Henan (Hönán) tartományi Hsziuvu járás Dananpo (DáNánPo) falva hegyes területen fekszik. Korábban szénbányászatból volt gazdag, de az ásványi anyagok kimerülése miatt szegénnyé vált. 2019-ben Dananpo falu célzott szegénységcsökkentő intézkedések révén kikerült a szegénységből. Mostanában a falu az „esztétikai gazdaság” útjára lépett.

Dananpo falu sík, északon és délen hegyek, a föld alatt pedig szén van. Az 1970-es és 1980-as években a falu a szénbányákra támaszkodva virágzó és jól ismert gazdag falu volt. A reform és a nyitás politika 1978-as bevezetésének kezdetén, amikor más falvak még mindig keresték a fejlődés lehetőségeit, a Dananpo faluban élő emberek jobban kereshettek, mint mások, ha részmunkaidős állást végeztek a helyi szénbányában. Minél több kis szénbányát nyitottak, a készletek egyre jobban kimerültek. Az 1990-es években végül katasztrófa történt a faluban.

A falusiak szerint a föld felszántásakor a föld hirtelen megrepedt, a házak is megrepedtek, és a falubeliek nem mertek visszatérni a lakásokba. Sok kis szénbányát a kormány leállított a szénbányászat által okozott gyakori összeomlások miatt.

A több évtizedes bányászat tönkretette Dananpo falu környezetét, és a falu nagyon szegénnyé vált, miután a szénkészlet kimerült. 2016-ra Dananpo falu 245 családjából 103 volt szegény, az egy főre jutó éves jövedelem pedig csak 3000 jüan volt. Az egykor gazdag falu mélyszegény faluvá vált.

Guo Pen, Hsziuvu járási pártbizottsági titkár elmondta:

„Dananpo falu gazdag szénbányász falu volt. Végül a falusiak súlyos árat fizettek a környezet pusztítása és az erőforrások kimerülése miatt. A tanulságok mélyrehatóak, ami azt mutatta, hogy lehetetlen a környezet feláldozásával fejleszteni a gazdaságot. A falu egyszer nagyon jól fejlődött, de végül a környezet szennyezett lett, ami fenntarthatatlanná tette a fejlődést.”

2008-ban Hsziuvu járás, amelyet korábban szénfővárosként emlegettek, az ország első kimerült erőforrású városainak egyike lett, és kísérletbe kezdett a gazdasági fejlődés útjának megváltoztatására. Az egyik legsikeresebb projekt, a feketéből zölddé vált Yuntai-hegy (Jüntai) fejlesztése, ami legmagasabb, 5A szintű idegenforgalmi látványosság. A turizmus+pénzügy+magánházból átalakított vendéglő+szegénység enyhítése fejlesztési modell révén 2019-ben Hsziuvu járás idegenforgalomból származó jövedelme 4,6 milliárd jüant ért el, ami a GDP 30,6%-át teszi ki.

Hogyan használják ki jobban a Yuntai-hegy látványosságát, hogy az idegenforgalom a helyi terület hosszú távú fejlődésének lendületet adjanak? A járás felvette azt a koncepciót, hogy az „esztétikai gazdaság” vezetheti a minőségi vidéki revitalizációt.

Hsziuvu járás a bel- és külföldi tervezőket és művészeket hívott, hogy alakítsák át és újítsák fel a falut, tegyék széppé a falusiak lakókörnyezetét. Bár az ötlet jó volt, még tesztelni kellett, hogy megvalósítható-e. A járási kormányzat két szempontból választotta kísérleti projektként Dananpo falut. Az egyik ok az, hogy szegény és sürgősen változtatni kell rajta, a másik pedig mert átlagos, a legjobban reprezentálja az ottani falvak tényleges helyzetét. Ha egy ilyen falu sikeres lehet, akkor nagyobb promóciós értéke lesz. Vajon az esztétika ereje varázslatot teremthet?

A falu átalakításakor figyelembe kellett venni a turisták igényeit, de az elsődleges haszonélvezőnek az ezen a területen élő falusiaknak kellett lenniük. A felújítási terv végrehajtása előtt háromszor végeztek felméréseket, 150 falusival beszéltek, közel 100 kérdőívet adtak ki, és 42 javaslatot tettek a falusiak, többek között a termőföld vízhasználatának megoldása, a középületek, a falu megjelenésének javítása, a szeméttisztítás, a mezőgazdasági ismeretek képzése és a feloszlott színházi társulat helyreállítása terén.

Csen Csi, Dananpo falu átalakításának tanácsadója elmondta:

„Egyetlen falusi sem akart azonnal meggazdagodni, és hogy rövid időn belül rengeteg turista jöjjön. Ehelyett azt remélték, hogy az idősekről jól gondoskodhatnak, a gyerekeket jól oktatják. Sok fiatal és középkorú azt mondta, hogy ha van munkalehetőség a faluban, ha tudnak pénzt keresni, akkor otthagyják a nagyvárosokat és hajlandók visszatérni faluba. Az összes falusinak a vágya egy gyönyörű falu építése. Ez a közös álmuk.”

A falu átalakításakor a „hardver” fejlesztése, a falu kormányzása, valamint a falu minőségének javítása egyidejűleg koordinált és előrehaladott volt. 2020 októberében végre befejeződött a falu felújítási projektjének első szakasza. A vidéki lakóteret, az ökológiai környezetet és a történelmi épületeket optimalizálták, növelték az oktatási és kulturális kínálatot. Az eredetileg romos régi középületeket átalakították művészeti kiállítási teremmé. A tervező hűs játszóteret is épített a gyermekek számára. A régi nagyszínpadot könyvesbolttá alakították, fejlesztve a falusiak olvasási szokásait.

Az átalakítás első szakasza éppen befejeződött, sok turista hallotta a hírt és jöttek megnézni az eredményeket. A több ember miatt a környezeti higiénia vált problémává. Kezdetben Csen Csi tanácsadó vitte el a falusiakat szemétszedésre. Minél többször csinálták, a falusiak annál tudatosabban szedtek szemetet a környezetvédelem érdekében. A falu megjelenésének megváltozásáról van szó, a vidéki revitalizációnak ösztönöznie kell az endogén hajtóerőt is. Manapság a könyvesboltban szervezett rendszeres előadások mindig tele vannak.

A falusiak mindent megtettek a szabadidős mezőgazdaság, a falusi turizmus és más iparágak fejlesztése érdekében. A múltban a szénbányászat okozta süllyedési területet most visszatöltötték. A tervező ingyenes tervrajzokat adott, és azt javasolta a falusiaknak, hogy magánházakból építsenek vendéglőket és szállodákat. Ezen a földdarabon, amely egykor kopár volt a szénbányászat miatt, a falubelieknek új reményeik vannak.