Könyvek révén elmélyítik a Kína és a világ országai közötti kulturális cseréket a 28. Pekingi Nemzetközi Könyvvásáron

2021-09-18 10:38:16

A 28. Pekingi Nemzetközi Könyvvásárt szeptember 14. és 18. között rendezik online és offline kombinációban. 1986-ban jött létre hivatalosan a Pekingi Nemzetközi Könyvvásár, az azóta eltelt több mint 30 évben a hatása folyamatosan bővült. Eredetikor csak több mint 30 ország vett részt, most pedig a világ több mint 100 országa van rajta jelen aktívan, így a világ egyik legfontosabb könyvvásárává vált. Eredetikor főleg a fejlett országok könyveit állították ki, most pedig elmélyítik a kínai és a külföldi könyvek közötti cseréket.

A Liszt Ferenc Intézet-Magyar Kulturális Központ, Peking kiállítótere

Összesen 105 országból és térségről származó közel 2200 kiadó regisztrált, közülük az offline kiállítók száma eléri az 1600-at, amik az összes kiállító 71%-át teszi ki. A tengerentúli kiállítók pedig a teljes kiállító kétharmadát teszik ki. A külföldi kiállítók közül a világ első 50 kiadóvállalatából 13 van jelen, valamint az Övezet és Út nemzetközi együttműködésben részt vevő 57 ország és térség. Magyarország pekingi nagykövetsége és a Liszt Ferenc Intézet-Magyar Kulturális Központ, Peking kiállítótere elhozták a Petőfi Irodalmi Alap műveit, beleértve új magyar regényeket drámákat, gyermekkönyveket és magyar kiadók által kiválasztott magyar gyermekkönyveket. A részvétel célja, hogy kínai partnereket keressenek, akik szerzői jogot szeretnének vásárolni. Ezeken kívül a Kulturális Központ prospektusokat is nyomtat a magyar szokásokról, történelemről, kultúráról, művészetről és konyháról.

A 2021-es kínai–közép-kelet-európai együttműködési pekingi cselekvési terv megvalósítása érdekében 15-én Pekingben került megrendezésre a 4. Kína–KKE Kiadói Szövetség Fórum online és offline kombinációban. A fórum főtémája, hogy elmélyítse a kiadói együttműködéseket és a kölcsönös előnyöket, és segítse a civilizációs cseréket és a kölcsönös tanulást. A résztvevők a fordítás, az tankönyvek és a gyerekkönyvek kiadása terén folytatott nemzetközi együttműködésekre összepontosítva, mélyen megvitatták, hogy a könyvkiadás, az írók és a fordítók hogyan mozdítják elő a Kína és a közép-kelet-európai országok közötti kulturális cseréket, a különböző kultúrák közötti megértést, valamint a civilizációk közötti kölcsönös tanulást.

A könyvvásáron hivatalosan közzétették a Kínai konyha története: Rizs és zöldség illata és a Kínai konyha története: Hal és hús finomságok című könyv angol verzióját, amelyet a Liaoningi Tudományos és Technológiai Kiadó publikált. A két könyv bemutatja az ételeket és az elkészítésüket, miközben mesél az étkezéssel kapcsolatos hagyományos kultúráról. Song Chunzhi, a Liaoningi Tudományos és Technológiai Kiadó igazgatója annak a reményének adott hangot, hogy ezek a könyvek népszerűsítik a kiváló kínai hagyományos kultúrát a tengerentúlon. „Az étkezési kultúra jól tükrözi Kína hagyományos kultúráját. A kínai hagyományos kultúráról publikáltuk Sunzi, a háború művészete és Konfuciusz analógiái című könyv angol verzióját, amelyeket világszerte népszerűsítettünk. Eddig három-négy ilyen könyvet publikáltuk, a jövőben 30-40 könyvet fogunk kiadni egymás után.”

A Shaanxi Népi Kiadó kiállítási területén A kínai űrhajózás fejlesztési útja című könyv orosz és fehérorosz verziója bemutató ünnepségét tartott. Ez a könyv riportokban mesél a kínai űrhajózási fejlődéstörténetéről és tipikus karaktereiről. A könyv orosz verziójának kiadója, az Orosz Sport- és Kultúra Kiadó igazgatóhelyettese, Jekatyerina elmondta: A kínai űrhajózás fejlesztési útja című könyv orosz verziója ez év áprilisától kezdve szépen fogy. „A könyv könnyen megvásárolható a legnagyobb orosz könyves weboldalon, ezenkívül stabil könyvértékesítési csatornáinkon keresztül a könyv bekerült Oroszország és az Eurázsiai Gazdasági Közösség tagországainak legnagyobb könyvkereskedelmi hálózatába, a nagyvárosok könyvesboltjaiba, köztük Moszkvában és Szentpéterváron. A könyv érdekli az orosz olvasókat, sok pozitív visszajelzést kapott. A könyv a második helyen áll a weboldalunkon az űrről szóló könyvek közt.”

A Liszt Ferenc Intézet-Magyar Kulturális Központ, Peking kiállítótere

Az utóbbi években Kína együttműködött külföldi kiadói körökkel a szerzői jogok kereskedelme, a könyvimport és -export, digitális kiadványok importja és exportja, valamint közös befektetések terén. Ezzel kapcsán Zhao Yunhai, a KKP Központi Propagandaosztálya import és export menedzsment intézetének vezetőhelyettese a következőket mondta: „Megvalósult az ázsiai klasszikusok kölcsönös fordítási projektje. A projekt együttműködési memorandumot írt alá több országgal. A Klasszikus Kína Nemzetközi Kiadói Projekt, a Selyemút Könyvei Projekt és a Kínai Könyvespolc projekt szerepet játszanak a kiváló kínai tartalmak fordításának és közzétételének támogatásában, valamint nemzetközi értékesítési csatornák és nemzetközi marketingmechanizmusok építésében. Néhány kiadó közös vállalkozások és lokalizált működés révén értékes külföldi tapasztalatokat is felhalmozott. Olyan kulturális területek, mint az online irodalom, animáció és játékok, széles körű hatást gyakoroltak a kínai kultúra tengerentúli terjesztésére.”

Pakisztán is együttműködési memorandumot írt alá Kínával. Erről Pakisztán pekingi nagykövetségének igazgatóhelyettese elmondta: most a nagykövetség híres pakisztáni költők műveit fordítja kínaira, ugyanakkor a pakisztáni olvasók számos klasszikus kínai művet olvashatnak urdu nyelven, például A három királyság regényes története stb.

Az utóbbi években kínai és külföldi kiadói körök új haladást értek el a digitális tudástermelésben és szolgáltatásokban. Wu Shulin, a Kínai Kiadói Szövetség alelnöke kijelentette, hogy a kínai kiadóknak jóknak kell lenniük az új technológiák kutatásában és alkalmazásában. A külföldi kiadói körök jól tudják használni az AI, a big data, az 5G stb. új technológiákat a kiadói ipar fejlődésében és reformjában, ugyanakkor szorosan kapcsolódnak a tudományos kutatáshoz, a tanításhoz, a társadalomhoz és az élethez.