Visszatért a Földre a három kínai űrhajós

A Tianhe (Tienho) központi űrállomás-moduljában, a világűrben töltött három hónapos űrmisszió után, mely az eddigi leghosszabb emberes űrküldetés volt a kínai történelemben, a Shenzhou–12 (Sencsou) űrhajó három tajkonautája (a taiko- a kínai 太空 (pinyin: taikong, ejtsd: taj kung) szóból származik. Jelentése „űr”) szeptember 17-én 13 óra 34 perckor sikeresen Földet ért a visszatérő modulban a belső-mongóliai leszállóhelyen. Ezzel új mérföldkövet ért el Kína az űrkutatás terén.

„Főparancsnok úr, a Shenzhou–12 űrhajó legénysége teljesítette feladatát. Szolgálatra jelentkezünk! Nie Haisheng (Nie Haj-seng) űrhajós.”

„Liu Boming (Liu Po-ming) űrhajós.”

„Tang Hongbo (Tang Hung-po) űrhajós.”

„Gratulálunk a Shenzhou–12-nek! Köszönjük az Önök kemény munkáját! A legnagyobb tiszteletünk Önöknek, és várjuk diadalmas visszatérésüket Pekingbe.”

„Köszönjük!”

Aznap este fél kilenckor a három űrhajós különgéppel érkezett Pekingbe. Mivel a hosszú tartózkodás súlytalansági helyzetben hatással van az emberi csontokra, izmokra, valamint a szív- és érrendszerre, az űrhajósoknak újra kell igazodni a gravitációhoz, ezért speciális széken vitték ki őket a leszálló modulból. A földi személyzettel és a családtagokkal tartott rövid köszöntések után az űrhajósok orvosi karanténba kerülnek Pekingben, ahol átfogó orvosi vizsgálaton és állapotfelmérésen esnek át.

Rong Wei (Rong Vej), a modulrendszer főtervező-helyettese „tökéletesnek” minősítette a légtérbe visszatérő modul sikeres landolási küldetését:

„Nagyon jó volt a mai időjárás, ahogy látható volt az élő közvetítés nagyképernyőjén. A visszatérés, a pályaigazítás, a fékezés és a leszállóhely irányítása, a fékezőernyő kinyitása, illetve a motor második fékezése a landolás előtt, az egész folyamat valóban tökéletes volt” – mondta Rong.

A légi és űrjárművek visszatérő moduljának leszállása és begyűjtése az emberi űrmissziók utolsó lépése, ami meghatározza, hogy a küldetés siker vagy kudarc volt. A visszatérő modul nagy harang alakú, az aljával oldalra nézve tér vissza a Földre. A légkörbe történő belépés a legijesztőbb szakasz az egész folyamatban. Yang Haifeng (Jang Haj-feng), a China Aerospace Science & Technology (CASC) Shenzhou–12 embert szállító űrhajó repülésirányító csapata vezetőjének bemutatása szerint ebben a szakaszban egyre nagyobb lesz a levegő sűrűsége, erős súrlódás van a visszatérő modul borítása és a levegő között. A modul lángokban égve tér vissza a légkörbe, alján a hőmérséklet ebben a szakaszban több mint ezer Celsius-fokot is elérhet.

„A légkörbe történő belépés a mechanikai állapotot nagyon igénybe veszi, és próbára teszi a visszatérő modul hőálló képességét. Emellett figyelembe kell vennünk a rezgést a modulban, a zajt, a túlterhelést és a külső hőálló réteg égését is, szóval nagyon durva körülmények vannak ebben a folyamatban” – mondta Yang.

Az űrhajó lassítása főleg az légkörbe történő belépés során történik, az űrhajó sebessége a 7,9 kilométer/másodpercről kb. 200 méter/másodpercre csökkenhet. Amikor az űrhajó 10 kilométeres magasságban van a Földtől, kinyílik az ejtőernyő, és a sebesség ilyenkor 3,5m/s-ra csökken. A leszállás utolsó méterében beindul a tolómotor, amely biztosítja a landolás biztonságát.

Bian Hancheng (Pian Han-cseng), az emberi űrhajózási projekt leszállási rendszerének főtervező-helyettese szerint ennek az első emberes űrhajónak a sikeres visszatérése nagy jelentőséggel bír a kínai emberes űrállomás projektjének haladása számára.

A Shenzhou–12 űrhajót június 17-én lőtték fel az északnyugat-kínai Jiuquan (Csiucsüen) műholdindító központból, majd az űrben összekapcsolódott a Tianhe központi űrállomásmoduljával. A dokkolás után a három űrhajós belépett az központi modulba és megkezdte három hónapos tartózkodását az űrben.

A legénység kétszer hajtott végre űrsétát és űrtudományi és technológiai kísérletek sorozatát végezték el. Kipróbálták az űrállomás építésének és működtetésének kulcsfontosságú technológiáit az űrhajósok hosszú távú tartózkodása, az újrahasznosítási és életfenntartó rendszer, az űranyagellátás, a járműveken kívüli tevékenységek és műveletek, valamint a pályán belüli karbantartás terén.

Az űrhajó visszatérése előtt sikeresen ellenőrizte a sugaras metszőpont technikát (radial intersection technique), mivel a következő, a Shenzhou–13 űrhajó ezzel a technikával hajtja végre a kapcsolódást az űrállomáshoz. Sun Jun (Szun Csün), a Pekingi Űrrepülési Központ alelnöke szerint ez fekteti le a technikai alapot a közelgő emberes űrrepülési küldetéshez.

„A jövőben egymást váltják az űrhajóscsapataink, így két űrhajó fog kapcsolódni az űrállomáshoz. A rotáció idején szükségünk lesz erre a technikára, amely növeli a csatornáinkat és a módszereinket az űrállomásba lépésre. Az űrhajó motorját, vezérlőrendszerét és érzékelőit mind az űrállomáshoz való teljes körű dokkoláshoz tervezték” – tájékoztatott Sun.

A tervek szerint a Tianzhou–3 (Tiencsou) teherűrhajó és a Shenzhou–13 emberes űrhajó is még idén elindul, hogy összekapcsolódhassanak a Tianhe modullal, és egy másik űrhajóstrió hat hónapig marad Föld körüli pályán. Jelentések szerint a Shenzhou–13 űrhajó október elején, a hétnapos kínai nemzeti ünnep idején indul majd az űrbe, az űrhajó legénységében lesz egy női tajkonauta is.

2022-re Kína szintén több űrmissziót tervez, beleértve a Wentian (Ventien) és Mengtian (Mengtien) laboratóriumi modulok, két teherűrhajó és két emberi űrhajó elindítását a Tiangong (Tienkung) űrállomás építésére, amelyet várhatóan a jövő évben fejeznek be.

Ha a Nemzetközi Űrállomás (ISS) működése 2024 és 2028 között leáll, a Tiangong lehet az egyetlen űrállomás a Föld körül, amely továbbra is válaszol a kék bolygó tudományos kérdéseire.